Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

K. Csilléry Klára: 17. századi köznépifestett ládák Erdélyből

10. kép. Láda, segesvári (Sighisoara) vagy medgyesi (Médias) asztalosmunka, 1848. Lelőhely: Torockó (Rimetea). Budapest, Néprajzi Múzeum dául 1611-bői: „Egi zeölden festet zekfeöues karzek oloz korsós".

32 általában azonban a leltárak jóval szűkszavúbbak, leginkább csak a bútordarab színére találni bennük utalást vagy legfeljebb arra, hogy az hímes, írott, iratos, cifra. Azt, hogy a magyarországi rangos menyasszonyi ládákon a 17. században nem lehetett ritka a virágos ornamentika, fa berakással, faragással vagy festéssel megjelenítve, a fennmaradt emlékanyag kellőképpen bizonyította.

33 Kérdés maradt azonban, hogy mikor jelenhetett meg a virágdísz, bármily szerény módon kivitelezve, az itteni köznép számára előállított asztalosládákon s mikorra jutott rajtuk egyeduralomra, félreszorítva az indamintákat? A válaszhoz, miszerint Magyarországon ez már a 17. században megtörtént, korábban csupán egyetlen emlékre lehetett hivatkozni, egy a Néprajzi Múzeumba Hercegszántóról (Bács-Kiskun m.) bekerült ládára (8. kép). Mivel azonban, mint tipikus vásári ládára, a készítés évét nem írták fel rá, ez a példány egyedül a stílusjegyei alapján datálható. Újabban sikerült meghatározni, hogy készítőhelye Komárom, az a város, amely a vásári ládák előállításának a 20. század elejéig legfontosabb magyarországi központja volt.

34 Ez a darab minden bizonnyal a korai vásári ládák képviselője - Duna menti lelőhelye a komáromiak piackörzetének ekkori kiterjedtségét jelzi -, ám az ilyen ládák közt még csak nem is a legnagyobb méretet képviselve, minthogy azt 17. századi limitációk másfél singben, azaz mintegy 90 centiméterben határozták meg. A hercegszántói láda 77 cm, egy bécsi rőfnek 32. SZABÓ T Attila 1995. 274., 273.; JAKO Zsigmond 1957. 379. 33. BATÁRI Ferenc 1966. 3., 5-6., 8. kép., 46-48.; Lásd még pl. B. NAGY Margit 1970. 114. kép., 115.; VADÁSZI Erzsébet 1982. 114., 120.; VADÁSZI Erzsébet 1987. 122, 124-126. kép. 110. 34. K. CSILLÉRY Klára 1991. 510.