Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

K. Csilléry Klára: 17. századi köznépifestett ládák Erdélyből

9. kép. Láda, talán segesvári (Sighí§oara) vagy medgyesi (Media§) műhelyből, 1619. Lelőhely: Siklód (Sjclod). Magángyűjtemény A bútorok virágmintával való telékesítésének észak felé történt terjedését 15. századi emlékek jelzik. Dél-tiroli 15. század végi ládák kazettás osztású, lapos faragású homloklapja díszeinek egyike, a szimmetrikus virágtő, feketével és vörössel lazúrosán színezve (7. kép).

27 Még északabbról, Ulmból 1465-ből idézhető egy id. Jörg Syrlintől szignált, előkelő menyasszonyi szekrényről példa, hasonló, szimmetrikus felépítésű, domború faragással megjelenített bokorra, igaz itt az egyéb, gótikus jellegű faragásdísz mellett még szinte elrejtve a lábazat jobboldali nagyobb mezőjében.

28 Magyarországon már a 14-15. században kimutatható, legkorábban ötvösök olasz eredetű sodronyzománccal díszített, gótikus ízlésű munkáin, a színes, stilizált virágkompozíciók terjedése.

29 Ami pedig a vázában álló szimmetrikus virágcsokrot illeti, tudjuk, hála BALOGH Jolán kutatásainak, hogy a Mátyás király udvarában, reneszánsz stílusban dolgozó mesterek - így könyvkötő, kőfaragó - is alkalmazták.

30 Ő figyelmeztetett arra is, hogy az olasz korsó elnevezés (amphora Italica) már 1545-ben előfordul Brassó (Brasov) város számadásai közt.

31 17. századi kolozsvári hagyatéki leltárakban nem egy esetben azzal jellemezték a számba vett széket, hogy az virágokkal, illetve olasz korsóval festett. így pél27. Lásd még pl. GSCHNITZER 1986. 23. 28. Lásd pl. WINDISCH-GRAETZ, Franz 1982. 242. kép. 29. Vö. K. CSILLÉRY Klára 1974. 196-197. 30. BALOGH Jolán 1967. 152.; BALOGH Jolán 1985. 48. kép. 31. BALOHG Jolán 1967. 150. 70. jegyzet.