Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Sabján Tibor: A fűtő

tak, nincs alsó lapjuk. A kínálat változatosságát nem annyira a méretek, hanem a jobbos-balos állás és a füstcső helyzete határozza meg. Például a Szentkeresztbánya vasöntöde és szerhámorárügyár 1911-ben kiadott képes árjegyzékében 6 darab fűtő képe látható, de méretben csak két változat (a kisebb főzőlapja 37/47 cm, magassága 25 cm; a nagyobb 39/54 cm, magassága 25 cm) szerepel.

74 (9. kép.) A katalógusok a beszédes erdélyi parasztkályhák - Siebenbürger Bauernöfen néven szerepeltetik ezeket az öntött kis tűzhelyeket. Nem nehéz itt felismerni, hogy a gyári kínálat alkalmazkodott a paraszti igényekhez és nem fordítva. Tehát ezek a tűzhelyek paraszti előképek alapján kerültek az öntödék termékei közé.

75 Figyelemre méltó érdekesség, hogy a szentkeresztbányai vasgyár rendes, lábakon álló takaréktűzhelyei között is szerepeltet olyan változatot, melynek oldala alul egy keskeny ajtóval megnyitható, hogy a tűzterében lévő parázs ugyanúgy kihúzható legyen, mint a fűtők esetében. Ennek a terméknek székelyfűtő a neve, szerkezete pedig a fentebb bemutatott egyszerűbb fűtőkéhez hasonló, avval a különbséggel, hogy ennek ajtajai, alsó lapja és lábai vannak.

76 (10. kép.) A fűtő történetének következő fejezete a hagyományos tüzelőberendezések felbomlásához, a házbeli kandalló felszámolásának folyamatához kapcsolódik. Ez az időszak a századforduló környékén zajlik, ekkor a kandalló és a mellé épített fűtő is a sütőházba szorul ki.

77 Helyükre egy nagyobb méretű takaréktűzhely került, melyet még mindig fűtőnek, vagy plattennak, de gyakrabban kályhának illetve kemencének neveztek. Ezek az önálló tüzelőberendezések gyakran az elbontott kandalló tűzhelyére épültek és két részből álltak: egy plattenes főzőrészből, amely elől a platten alatt - résnyire nyitott volt, de lehetett ajtaja oldalt, netán elől is, és egy falhoz simuló hőleadó testből. Ez utóbbit gyakran a kandalló csempéivel borították, egyik oldalába lert is építhettek.

78 (11-12. kép.) Az sem volt ritka, hogy a felső 13. kép. Csempékkel borított szobai fűtőberendezés egy kalotaszentkirályi (Kolozs vm.) parasztházban (GÖNYEY Sándor, felvétele, 1941.: NM F 87 979.) 74. 56-57. oldal 1-6. kép. 75. SABJÁN Tibor 1995, 126. 76. 67. oldal, 1-2. kép. 77. Kós Károly 1989. 109. 78. Kós Károly 1994. 142. 10. kép.; Kós Károly 1989. 106.; 108/b.; 107, alsó, felső képek.; 298. jobb felső kép.; VISKI Károly 1931. 25. 31. kép.; 25. 33. kép.; 26. 36. kép,; Kós Károly (id,) 1996. Torockó, Váló István szobája., illetve kőrösfői cserepes.; VISKI Károly 1911. 120. 107. kép.