Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Sabján Tibor: A fűtő
tő nélküli kis fűtők füstjét kályhacsővel vezetik vissza a kandalló sátra alá 58 , vagy a falon keresztül a szomszédos pitvar füstfogójába 59 , de az sem ritka, hogy egy függőleges csővel viszik fel a padlásra. 60 (lásd: 2. kép.) Ezek a megoldások a lakóház füstelvezetési rendszerével vannak kapcsolatban. A leres fűtőknek a füstjét közvetlenül a kandallóba vezetik vissza. 61 (lásd: 3. kép.) A fűtőt a korábbi évszázadok hagyományának megfelelően fűtésre használták, de mint takaréktűzhelynek fontos feladata volt a főzés is. A kandalló alá nyíló fűtőt innen is tüzelték. A fűtésnek általánosan elterjedt módja volt, hogy a kandalló alól egy hosszabb fát nyújtottak be a fűtőbe, mikor a vége leégett egy kicsit beljebb csúsztatták. 62 Fűthették a fűtőt a szoba felé néző nyílás alól is, ilyenkor ágakat, kukoricacsutát vagy nádat dugtak a túztérbe. 63 A forró plattenon pirítottak, pergeltek és természetesen lábasban, fazékban főztek is. 64 A lerben ételt melegítettek, tésztaféléket vagy krumplit sütöttek. 65 A kürtöskalácsot parázs (szén) felett vagy a fűtő plattenja felett sütötték. 66 Néha a fűtőből a parazsat kihúzták és úgy főztek, sütöttek felette. 67 Torockón a platten előtti rés felhajtható vaslappal zárult, ha nyárson sütöttek vagy kürtöskalácsot készítettek a vaslapot felhajtották és közvetlenül a nyílás előtt, a parázs melegét használva sütöttek. 68 A plattenes fűtő a 19. században és századunk elején a kandallós tüzelő kiegészítő berendezéseként volt használatban. Rendeltetése a fűtés és a sütés-főzés volt. Használatának egy érdekes néprajzi fejleménye, hogy azokhoz a sütőkemencével összeépített kandallókhoz is hozzáépítik, melyekhez a korábbi évszázadok úri gyakorlatában nem építettek fűtőt. 69 Az eddig elmondottakból egyenesen adódik a kérdés: vajon honnan ered a plattenes erdélyi fűtő, hogyan vázolhatjuk fel kialakulásának történetét? A folyamat rekonstrukciójában biztos pontnak látszik, hogy a plattenes fűtő a korábbi fűtőből alakul ki, illetve ezt a fűtőt alakítják át a takaréktűzhelyek hatására. (8. kép.) Az erre utaló jelenségek egyike az, hogy a tüzelőberendezés neve változatlan marad. Változatlan a fűtő kandalló mellé rendelt kiegészítő szerepe is, Ebből adódnak bizonyos szerkezeti és formai sajátságai is, gondolunk itt a kandalló felé néző nyitott szájra, mely a korábbi fűtő emlékét őrzi ugyan, de a kandallóhoz kapcsolódás biztos jeleként is értékelhető. A fűtő résnyire nyitott első oldala is a kandallós fűtés sajátosságából adódik, és nem a takaréktűzhelyekéből, hiszen ez a rés feltételezhetően a parázs kihúzására, a parázs feletti főzés és sütés gyakorlata miatt került a 58. Kós Károly 1989. 151. alsó kép.; VISKI Károly 1911. 119. 106. kép. 59. Kós Károly 1989. 39-40. 60. Kós Károly 1989. 297. felső kép.; Kós Károly 1994. 142. 7. kép. 61. BÁTKY Zsigmond 1907. 64. 62. Lásd 54. jegyzetpontot! 63. Kós Károly 1989. 109. 64. Kós Károly 1989. 107. 65. BÁTKY Zsigmond 1907. 64. 66. Saját gyűjtés, Csíkszentmihály, László Zsigmond (1906) közlése 67. Kós Károly 1989. 109.; 152. 68. Saját gyűjtés. 69. Példákat lásd a 53. jegyzetpont alatt!
