Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Sabján Tibor: A fűtő

5. kép. Csempes kandalló kemence és összetett fűtő együttese egy mákófalvai (Kolozs vm.) parasztházban ( HARANGHY Gy. felvétele, 1910.; NM F 19 710.) res Kályhákból állo Fütteivel

20

, mondja a már idézett 1757-es nagyernyei (MarosTorda m.) inventárium. Csupán egyetlen adatunk van arra, hogy a fűtő nem csempéből, hanem kőből épült. 1803-ban Dombon (Kis-Küküllő m.) egy zsellérházban jegyezték fel ezt az adatot.

21 Némely leírásból az is megtudható, hogy a fűtő felépítése a kandallóéhoz hasonló, tetejét pártázat („csipke") ékesíti. Vagyon ezen Házban Zöld Kájhábol készült hosszú széles vas pánton állo Kemencze, fűttőivel s rajtok lévő csüpkeikkel edgyütt

22

, olvasható egy 1776-ban kelt mezőméhezi (Torda-Aranyos m.) leltárban. A csipkés fűtő gyakoriságáról árulkodik egy másik leírás is, amely éppen ennek hiányát tartja megjegyzendő dolognak: ezen palotán edgy Zöld mázu cserepes futtostöl edgyütt a füttö romló félben minden csipke nélkül.

23 (1794. Backamadaras, Maros-Torda m.) Maga a kandalló sokszor díszes felépítésű, alsó, felső párkánnyal ékesített, közbenső párkányokkal (ún. szorítókkal) tagolt, csipkés pártázattál koronázott. A szövegek inkább csak sejtetni engedik, hogy a fűtő is hasonló lehet: Faragott kő lábokra tsináltatott tűzhellyen szép zöld mázu kályhából rakott, fűttős 21. Kós Károly 1989. 150. 22. EMSzT II. 165. 23. EMSzT II. 108. 24. VITA Zsigmond 1980. 88