Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Zentai Tünde: Térhasználat az erdélyi magyar parasztházban

lőli végét a kinti ágy foglalja el. A ház kétszobássá válása után rövidesen sor kerül az új kamra fölépítésére az udvar szemközti oldalán.

61 Az Erdélyi-medencében, a Szamos és Maros közti Mezőségben a szobabeli tüzelő sajátos fejlődésen ment át. A 19. század utolsó harmadában a szobákban az egykori cserepes helyén már fűtőt építenek, ami vasplatnival ellátott, magas felépítményű félig zárt tüzelő.

62 A nagyház berendezése sarkos, igen sok pad van benne: a fősarokban kanapé és hosszú karospad, továbbá karszékek (padok) állnak az ágyak előtt is. A vetett ágy szokásos helyét, a hátsó fal menti, utca felőli sarkot foglalja el. A mezőségi házaknál gyakori, hogy a szobának a vetett ágy végénél is van egy ablaka, ami a szomszéd udvarra néz. Rendszerint itt állítják föl télen a szövőszéket. A fűtő még terjedelmes padkán áll, amelynek a széle munka-, melegedő- és pihenőhely. Van pucik\a, esetenként paddal, néha pedig az egyik kiságy vége foglalja el a fűtő mögötti helyet. Kiságy lapul meg az ajtó mögött is. A ház harmadik helyisége a század utolsó évtizedeiben már rendszerint lakott kisház, szerényen bútorozva, a hátsó falak mentén egy-egy ággyal. A kalotaszegi házakban magas, gerendavázas padkájú csempes nyílt tűzhelyet találunk, sutjába benyúló paddal, ami fölött ruhatartó rúd húzódik.

63 A berendezés diagonális, a „szép" fősarokban kamarás asztallal, saroktékával, korsós, tálas falifogasokkal. A házban egy ágy van a „házas felek" számára, ami olyan magas, hogy padról kell rá fölmászni, alatta ugyanis helyet kap a gyermekek karikás ágya.

64 A szűkös házak faoszlopos ereszalja sokfunkciós tér. Még a 20. század eleji fényképeken

65 is láthatók szuszinkkal (hombárral), ággyal, kendercsomókkal, vágott fával etc. telerakott tornácok. Ugyanakkor a 19. század második felében, végén épült magas kőalapokon álló, gazdag kalotaszegi faházakban mindenütt ott a használaton kívüli tisztaszoba, virágos festésű bútorokkal, cifra textíliával és kerámiával túlzsúfolva.

66 A Kis-Küküllő vidékén a ház egyhatodát a fakeretes sárpadkán lévő tűzhely tölti be, fölötte láda alakú cserepes áll. A legszegényebbeknél itt-ott még előfordul a falak mentén húzódó középkori sártöltés maradványa.

67 A tároló és nyári konyha szerepű pitar hátuljában - a szikrafogó vagy a szabadkémény alatt - gömbölyded sütőkemence foglal helyet. A szoba diagonális berendezése átalakulóban van. A fősarokban még sok háznál megtalálható a két hosszú ülőalkalmatosság, az egyik azonban már rendszerint támla nélküli vagy karos láda. Megjelenik a rövidebb kihúzható kanapé is, a bárka az udvari fal mellett, s az asztal a hosszú kanapéval együtt falközépre kerül. A szoba elejének belső sarkában ott áll a cifra varrottas párnákkal magasra vetett ágy. Teteje eléri a rakodóra teregetett, rúdra való kendőket. Van már álmennyezetes búvóágy is, ami többnek mutatja az ágyneműt, és a 61. Kós Károly 1989. 28. skk. 62. Lásd SABJÁN Tibor beszámolóját. 63. Lásd HARANGHY Gyula, Néprajzi Múzeum F 19706 64. JANKÓ János 1892. 69-71. 65. Néprajzi Múzeum F. 3523, 3529, 8873, 8876, 9487 stb. 66. MALONYAY Dezső 1907 I. 149.; MiKLÓsi-Sikes Csaba 1993. 62. 67. Kós Károly 1989. 145.