Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Zentai Tünde: Térhasználat az erdélyi magyar parasztházban

7. kép. Kandallós szobasarok a fenti „kisház"-ban. Fotó GYÖRFFY István 1911. Néprajzi Múzeum vető évszázadokból ismert ház és épületfajták szinte valamennyi változta jelen van már. Alaptípusnak tekinthetjük a Páncélcsehen (Kolozs m.) 1701-ben leltárba vett épületet, amit úgy jellemeznek, hogy: „...az regi majorhaz Sövenybűl való, kis szobájával és kamoracskajaval".

22 A kamra és a pitvar szinte minden említett háznál megtalálható.

23 Egy fogarasi kocsmában, ami sendelyes épület, a következő helyiségeket írják össze 1637-ben: „Korczyoma haz...az pituarrol nylik bal kez fele egy házra egy vas sarkas pantos ayto. Azon hazbol nylik egy kamaracskara egy uas sarkos, pantos, reteszes ayto."

24 A ház mellett gazdasági épületek is szerepelnek. 1654-ben Székely János gógánváralji (Kis-Küküllő m.) darabontnak van „...haza, pituara, kamarája, jo Istalo egy, ket Eresz, Disznó pajta, Egy csűre..."

25 Ebben az évszázadban a házakban, azaz a szoba funkciójú lakóhelyiségekben ott találjuk a fa- vagy kőlábon álló, belül szenelő kemencét, fából felrótt tűzhelyével együtt. 1636-tól adatok sora tájékoztat a falusi jobbágy és székely otthonokban használt, parasztkályhákból, fényes és zöldmázas cifra kályhákból rakott cserepesekről, valamint a tapaszos, azaz sövényből font, sározott kemencékről és a hiúba szolgáló kürtő]ükről.

26 22. EMSzTt 1993. VI. 67. 23. EMSzTt 1984. IV. 1238, 1290.; 1993. VI. 65-67. 24. EMSzTt 1993. VI. 66-67. 25. EMSzTt 1982. III. 303. 26. EMSzTt 1993. VI. 342-344.