Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Zentai Tünde: Térhasználat az erdélyi magyar parasztházban
Az 1600-as évek házra vonatkozó irataiban többféle, különböző funkciójú kamra szerepel. A kamarák egy része már lakóhelyiség, mivel van bennük kemenche, például Kolozsváron 1609-ben. 27 De vannak fűtetlen lakókamrák is. A kamra elnevezést ebben az időben a ház és a pitvar kivételével valamennyi helyiség jelölésére használják, amelyben tárolnak és laknak, sőt a pitvar hátuljában vagy másutt lévő füstös helyiségre is. Az adatok értelmezése arra enged következtetni, hogy Erdély keleti és déli vidékein ekkortájt már nem ritkaság a szobák mögötti oldalkamra és az ereszes pitvarból nyíló füstház, azaz a kétsoros alaprajzú épület. Egy siménfalvi (Udvarhely m.) 1636-ban fölvett leltár szerint „Azon hazbol nilik egy kamaraczkara..., az ugyanezen alkalommal inventait serfőzőháznak „Vagyon eggik szegeletiben dezkaval által rekeztuen egy kis kamoracska", 28 Uzdiszentpéteren (Kolozs m.) az összeírok 1679-ben azt jegyezték föl, hogy :„Ezen kamorábul nyilo oldal öreg kamara" volt a házban. 29 A házbeli kamrák mellett előfordul „A tornacz végiben sövényből font kis kamaracska" (Szászvessződ, KisKüküllő m.), a különálló sütőkamra, a szerszámoskamra, az istálló végéhez ragasztott gabonáskamra stb. 30 Az eresz népi környezetben igen gyakori, különösen a Csík, Háromszék, Udvarhely, Maros-Torda megyei följegyzésekben.,Már a század első felében a tornácról, néhol az ajtón át, közelíthető meg, esetenként van garádicsa, de a bizonytalan szóhasználat következtében még sok esetben magát a tornácot jelenti. 31 A 17. században szép számmal találunk adatokat a füstházra is, amely gyakran ajtóval zárul, s itt-ott már kőkemény van benne. Az Udvarhelyszék szomszédságában lévő Szombatfalván két szobával egy fedél alatt lévő füstházat írtak össze 1625-ben, Csíkszéken 1695-ben megörökítik, hogy: „...találtunk egy fa házat, füst házival eggyütt, kő kéménnyé lévén..." stb. 32 A felsorolt ismérvek alapján az egysoros háromhelyiséges ház mellett kirajzolódik előttünk egy olyan lakóépület képe is, amely szinte minden vonásában megegyezik a kászoni Impér faluban 1678-ból fönnmaradt boronaépülettel. 33 A 17. századi levéltári források sokat elárulnak a lakásbelsőről és a házbeli életről is. A különféle összeírásokban számos tárgy kerül a szemünk elé. Bár a berendezési elvet nem fedik föl, az egyes helyiségek használatáról, az emberi szokásokról többet megtudunk. A házi bútorok közül említik a padot, alatta Vincén (Alsófehér m.) 1614-ben fazék áll. 34 A Kolozs megyei Uzdiszentpéteren 1679-ben fölvett vagyonjegyzékben többféle pad szerepel, és azok szerkezetét is leírják. A Teleki Mihály tulajdonában lévő épületekben volt: egy „Földbe vert lábakon alio, ket ket szal deszkából való Locza"-ja, egy másik „Tőkéken állo, gyalult, hoszzu fenyő 27. EMSzTt 1993. VI. 65.. 28. EMSzTt 1993. VI. 66. 29. EMSzTt 1993. VI. 65. 30. EMSzTt 1993. VI. 65-67. 31. EMSzTt 1982. III. 302-303. 32. EMSzTt 1984. IV 473. 33. Vö. Kós Károly 1989. 202. 34. KLANICZAY Gábor—KRISTÓF Ildikó-Pócs Éva 1989. I. 322..
