Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Zentai Tünde: Térhasználat az erdélyi magyar parasztházban

3. kép. Boronaház tornáca ággyal. Magyarvalkó (Kolozs m.) Fotó: BÁTKY Zsigmond 1900. Néprajzi Múzeum zobat, kamarath, Pytwart, kohniastol"

2 A megfogalmazást úgy értelezzük, hogy a két szoba, kamra, pitvar, konyha beosztású épületben a konyha a pitvar hátsó terében lehetett. A konyha, azaz a főző-sütő berendezéssel ellátott helyiség és a hátulsó szoba, az eresz, a kamra a kolozsvári boszorkányperekben is sok esetben előfordul.

3 A kolozsvári összeírások megörökítik az éléskamrát is (1585-ből), megtudjuk, hogy a kamrák deszkával padlásoltak (1593), továbbá szólnak a háló- vagy lakókamráról (1585),

4 Értesülünk az eresz védelmi funkciójáról (1584) s a pitvar alvóhely szerepéről (1568).

5 Ekkortájt azonban a többhelyiséges lakóházak említésével más városokban és falvakban is találkozunk. így Désen 1589-ben lakókamráról írnak,

6 Székelyudvarhelyen beszámolnak a tornácról és az ereszről;

7 mindkettő elég tágas lehetett, mert alvásra is használják. Ágyat vetnek a „kis erez"-be az Udvarhely megyei Kadicsfalván is

8 stb. A házakban, avagy szobákban az ajtótól befelé eső sarokban kemence foglal helyet. - A kemence szó jelentése Erdélyben igen gazdag, a 16. században, sőt még a 20. század elején is magába foglalja mind a sütőkemencét, mind a kandal2. EMSzTt 1993. VI. 66. 3. KOMÁROMY Andor 1910. 17., 26., 48., 51., 52., 53., 80. 4. EMSzTt 1993. VI. 66 . 5. KOMÁROMY Andor 1910. 52.; EMSzTt 1975. I. 128.; 1982. III. 823. 6. EMSzTt 1993. VI. 66. 7. EMSzTt 1982. III. 302. 8. EMSzTt 1982. III. 302.