Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Zentai Tünde: Térhasználat az erdélyi magyar parasztházban

4. kép. Sarkos elrendezésű csángó szobabelső Gyimesközéplokon kamarás asztallal. Fotó: GYÖRFFY István 1911. Néprajzi Múzeum lós nyílt tüzelőt. Az utóbbi elnevezés a Szótörténeti Tárban nem is szerepel. - A szobai kemencének van tűzhelye, tapasztott vesszőből készült vagy kályhákból rakott sátora és kürtője. Előfordul a kemence a füstházban és a kamarában is. Ebben az esetben a kamra már lakófunkciót tölt be.

9 A tűzgyújtás még elég körülményes. A parazsat hozzák-viszik, miként,,.. .fekethe katho hoz ez vallónak zomzedia hazatol egy fwstőlgeo wzeoget,..." 1573-ban

10 A házban található mobíliák mennyisége és milyensége népi környezetben elég szerény lehetett. 1570-ben a jelentős ingó vagyont még a kolozsvári lakos, Geréb Balázsné esetében is úgy határozzák meg, hogy sokat örökölt, mert az elhunyt férjnek „Annyieh haz keoz marhaia volt, hogi egy Low Zekereh Raktak fely".

11 Ha meggondoljuk, hogy az általunk ismert 20. századi szegény paraszti házak ingóságainak elszállításához több szekérre lett volna szükség, jól érzékelhető a különbség. A berendezés darabjait, azok számát, és elhelyezésének rendszerét a 16. századi források nem fedik föl. Csak egyes tárgyakból, a ház részeinek használatára vonatkozó adatokból, valamint a közelmúltig fönnmaradt hagyományos formákból tudunk következtetni. A házban valószínűleg sok beépített bútorfunkciójú objektum volt, amelyek nagy részét saját maguk állították elő. Ilyen szerepet tölthettek be a tüzelőszerkezetek, a fal menti sárpadkák, és a rögzített padszerű alkot9. EMSzTt 1993. VI. 65. 10. EMSzTt 1984. IV. 474. 11. EMSzTt 1984. IV. 1291.