Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Bálint János-Buzás Miklós-Cseri Miklós-Sabján Tibor: Egy tarcsafalvi lakóház bontásának tapasztalatai
A konyhában talált nyomok arról árulkodtak, hogy régebben itt egy sütőkemence állt, melynek füstjét a födém deszkázatába vágott nagyobb nyíláson át vezették a padlásra. A nyílás méretét, illetve helyzetét többször is megváltoztatták, valószínű, hogy egykor deszkából készített kürtő is tartozott hozzá. A kemence szűkösen fért el az ajtó mögötti sarokban, tűzterét egészen a sarokba szorították, hiszen a mögötte lévő boronák is megégtek. A földpadlóban is észlelhető volt a kemence nyoma: átégett agyag darabokat tártunk itt föl. A konyhai padlókutatás során egy fadúccal készített kályhacsempe töredéke is előkerült, melynek rozettás előlapját csillámmal díszítették, hátoldalán pedig textilkendő lenyomata volt megfigyelhető. Lehet, hogy a töredék a szobai cserepesek korai csempéi közül való, de korábbi datálása is elképzelhető. Századunkban a faluban már csak a lakóházon kívül építettek kenyérsütő kemencéket. Ezeket sütőházba, nyári konyhába helyezték el, de az udvarokon is találhatók voltak sütőkemencék, melyeket védőtető óvott az esőtől, hótól. A kemencéket kerek téglaboltozattal építették, belsejükbe 6-8 kenyér fért egyszerre. 13 A tarcsafalvi lakóház tehát a 18. század második felében, a 19. század első felében két cserepessel fűtött, sütőkemencével ellátott lakóház volt. Valószínűleg már a 19. század közepén, esetleg a század második felében a kemencét áthelyezték egy sütőházba, de a cserepesek és a melléjük épített fűtők csak századunk elején estek a korszerűsítés áldozatává. A bontás legizgalmasabb részét a nagyszámú és bőséges, jól értelmezhető feliratok rögzítése, elemzése és megtalálása jelentette. A gazdag feliratozás, - mely a ház egyéb elemeinek mívességével, kvalitásával párhuzamosan azonnal szembetűnő volt - az építtető műveltségét és szépérzékét bizonyította. A feliratok kiindulási pontját az első ház mestergerendája adja meg, hiszen itt olvashatjuk a datálást és az építtető nevét: ESZT AZ HÁZAT SYLÖSTÖR GYÖRGY ÉPÍTTÖTe HÚSZON HAT ESZTENDŐT AKKORON MÁR ÉLTe MAGÁRA ÉLETÉT LEGÉNYÜL WIS ELTE DÜTSŐSÉG ISTENNEK HOGY REÁ SEGÍTTETTe. A mestergerenda ugyanezen az oldalán, a fenti szöveg mellett, a következő felirat olvasható: PRAED: 4: V: 1: JAJ PEDIG AZ EGYEDÜL VALÓNAK A mestergerenda alsó, padló felőli lapján: ANNO 1780, melyet a felirat két végén palmettás faragás zár, a szó és az évszám között pedig vésett rozetta van. 13. A tüzelőberendezések kérdésében adatközlőnk volt Major Gáspár (sz: 1911) farkaslaki, majd tarcsafalvai lakos.
