Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)

Bálint János-Buzás Miklós-Cseri Miklós-Sabján Tibor: Egy tarcsafalvi lakóház bontásának tapasztalatai

4. kép. Alaprajz a bontás idején A boronák 15-20 cm vastagok voltak. A nyílászáróknál a csaposán kialakított boronavégek mindenhol az ajtó-, illetve ablakfélfába vésett hornyokba csatlakoztak. A vastag, 6-10 cm-es sártapasztás leverése után szembetűnt, hogy a fenyőboronákba ferde irányú kis ékeket vagy pockokat ütöttek be. A boronák felfelé néző oldalába, kihasználva a szálirány biztosította előnyöket, vésővel 30-40 cm-ként kis repedéseket készítettek, amelyekbe laposra megfaragott ékeket vertek. Ezek átlagosan 2 cm-re álltak ki a felületből. Feladatuk az volt, hogy a vastag sártapasztást megtartsák a sima felületű gömbfákon. A már említett, törekes sártapasztást rendszeresen meszelték, így a bontás során a különböző helyeken igen vastag meszelésrétegeket sikerült megfigyelnünk. A lakóháznak csak az első ház melletti részen volt tornáca, bár a külső szemlélődő számára ez nagyobbnak tűnt, hiszen a nyitott pitvar előtt is folytatódott a tornác faoszlopos, mellvédes szerkezete. Míg a ház oldalán a tornác mellvédes volt, addig az elején az ide néző végét teljes magasságában bedeszkázták. A bontás során sikerült tisztázni, hogy a mellvéd és a deszkázás későbbi átalakítás eredménye, eredetileg a tornác nyitott volt, csak a pince lejárata melletti két oszlop között húzódott korlát. Ez így logikailag is összhangban van az épület használatával.

8 Amikor a pince lejárata foglalta el a tornác területét nem kellett korlát vagy mellvéd, hiszen nem lehetett onnan leesni, de kívülről sem lehetett könnyen bemászni, mert alatta magas kőfal volt. Ekkor csak egy ajtó rekesztette el a lejáratot a pincétől. Amikor a pince bejáratát az udvar felé nyitották meg és a helyét ledeszkázták, már indokolt volt mellvéddel védeni az ott tartózkodókat. A bontáskor a magasabban fekvő pitvarba betonlépcsőn lehetett feljutni, de MOLNÁR István egy korábbi felvételén látható, hogy régebben itt falépcső volt. 8. A pincelejáróra és a tornácra vonatkozó információkat DEMETER István figyelte meg.