Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Gilyén Nándor: Szék népi építészete
Megjegyzendő, hogy a takaréktűzhely Erdélyben kezdetlegesebb fűtő formájában, már a kandalló használata idején, amellé építve, általánosan elterjedt, sőt ennek következtében a kandalló fokozatosan szinte zárt tüzelővé vált. 36 Leginkább azok a takaréktűzhelyek méltók figyelemre, amelyek fából készült, lábakon álló, felső felületén tapasztott alépítménye eredetileg feltehetőleg a kandalló alatti nyílt tűzhely volt (pl. Felszeg, Padút, Szabóné Vinczellér Zsuzsa háza, Cigánydomb 217. Tasnádi Márton, 12. kép). A kemence és a fal közötti, sokszor kialakított szűk, meleg hely a kucik, a gyermekek és öregek kedvenc tartózkodóhelye. Valószínű, hogy a takaréktűzhelyekhez felhasznált csempék (kályhák) is sok esetben a lebontott kandallóból származnak. Széken még ma is él az utolsó helybeli kályhás, Endi Pista korongos emléke. Régen inkább sima fődű ződ kályhák voltak, de Endi és mások is, mintásat is készítettek. 37 A széki kályhacsempék és takaréktűzhelyek részletesebb vizsgálata külön tanulmányt érdemelne. A széki lakóház másik tüzelője apitar hátsó falához, esetleg valamelyik oldalfalának közelébe épített sütőkemence, amelynek funkcióját neve is jól kifejezi. 38 A mai sütőkemencék hasábformájúak, lapos tetővel, amelyen egyes emlékezők szerint régen főztek is. Nyílása elé kis tüszely épült. Jellegzetessége a gótikus házak oromzatára emlékeztető, ismeretlen eredetű oromzat (13. kép), amely a távolabbi környéken is ismeretes. 39 A korábbi, feltehetően boglyaformájú kemence már ismeretlen. Sokszor találunk a sütőkemence mellett hamulyukat és katlant is. A megmaradt pitvarbeli kemencék ma már használaton kívül állnak, ezt mutatja a kék alapszínen a füst egykori útját jelző koromlerakódást követő sárga díszítő festés is. Ma már csupán a kemence tetejét használják, mint rakodóhelyet (13. kép). A kemence ma vályogtéglából, tapasztva készül, aljába üvegcserepet raknak. A kemencét újabban sokszor a szabadba, az udvarra építik (14. kép). Az Erdélyben és Kelet-Magyarországon gyakori sütőház Székre nem jellemző. 40 A lakóház alaprajza Széken, mint a Kárpát-medencében általában, a 18-19. sz. folyamán általánossá vált a háromosztatú ház, szoba-konyha (pitvar)-kamra alaprajzzal. A kamra egyre inkább második lakóhelyiséggé vált, és ezért funkcióját újabb, negyedik helyiség vagy különálló épület vette át. 41 A helyiségek használatában is az általános tendenciák figyelhetők meg. Az első szoba fokozatosan reprezentatív helyiséggé 36. SABJÁN Tibor 1995.; 1998. 37. Kós Károly 1972. 38. Mint már említettük, a szobabeli, kandallóval egybeépített zárt kemencére Széken nem sikerült adatot találni, így csupán feltételezés, hogy korábban ez volt az általános. 39. Kós Károly-SzENTiMREi Judit-NAGY Jenő 1978.; Kós Károly 1989. 107. szerint a kemence tetején az oromfal a főzés huzat elleni védelmét szolgálta. 40. Az újabban szabadba kerülő kemence és a sokkal nagyobb múltú sütőház kérdését véleményem szerint nem szabad együtt kezelni (Id. GILYÉN Nándor 1993.). 41. Előfordul, hogy két kamra is van, mint a forrószegi Kovács (Laci) Márton házában, ahol a hátsó helyiség sokáig kamora volt, de a mai kamrát már sokkal előbb megépítették.