Balassa M. Iván, Cseri Miklós szerk.: Népi építészet Erdélyben - Az 1999. március 21-27-én Tusnádon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1999)
Gilyén Nándor: Szék népi építészete
A földfalak „alapozása" legfeljebb a föld ásónyomnyi mélységű kiemeléséből és a talaj ledöngöléséből állt. Századunk közepén terjedt el csak nagyobb mértékben a kő alap és lábazati fal, amelyet kicsi, éles kakaskodó] falaznak. Újabban pedig már a betonalap az általános. Kő- vagy téglafalat csak ritkán, a módos gazdák építettek. Az utóbbi egy-két évtizedben viszont a különböző tégla és beton falazó elemek alkalmazása általánossá vált. Tetőszerkezet, héjazat Széken - egész Erdélyhez hasonlóan - az egyszerű szarufás, torokgerendás (kakasülős) fedélszék az általános. A szarufákat a padlásgerendához fa csappal, faszeggel (később vasszeggel) rögzítették. A tetőszerkezetet hosszirányban a széltartók (széllécek) merevítik. Tetőléc helyett régebben sokszor karót vagy keskenyebb bárdolt deszkát használtak. A padlásgerendák végét újabban a bütüdeszka zárja le. A kontyolt tető élszarufája a gróf. A csak újabb tetőkön előforduló vápaszarufa az ikszni. A tetőszerkezet még ma is sokszor girbe-gurba lombos fából, sőt néha faragott gerendából készül (6. kép) 25 Mivel Széken mindig bőven volt nád, az Erdélyben egyébként általános zsúp (a Székelyföldön sokszor zsindely) helyett ezt használták tetőfedő anyagnak. A felvert nádat felül gerinctartó rögzíti, a kontyponton a szarufákhoz és a kakasülőhöz rögzített rúd, tartófa köré hajtják fel a nádat, ez a kalap (4. kép). A zsúptető korábban valószínűleg gyakoribb lehetett, ma kifejezetten ritka. KOCSIS Rózsi apja szerint „Lelökjük (a tetőről) a szalmafedelet, s veszünk nádat." 26 Zsindellyel csak ritkán, a módos gazdák fedték a házat (pl. a Forrószeg, Nagy u. 5. sz. ház régen zsindelyes volt). A 20. század elejétől a cseréptető egyre gyakoribb (15., 17. kép), elterjedését a régebbi tűzvészek is siettették. 1899-ben például Forró- és Csipkeszegen 102 lakóház, valamint kb. 200 gazdasági épület égett le. 27 Ezzel szemben az idősebbek még ma is úgy vélekednek, hogy „jobb a nádfedeles ház. Télen melegebb, nyáron hidegebb. A cserepes ház szebb, de nem lehet szalonnát tartani a padlásán, mert elolvad. S aztán télen a nagy zivatar meg a havat is behordja. Sokszor két ujjnyi hó van a málécsöveken...Jobb a nádfedeles ház, meg olcsóbb is!" 28 25. A gerendát először zsinórozzák, festékkel jegyzik, majd fejszével kinagyolják, végül bárddal faragják. Egy nap alatt 4-5 gerenda készül el. 26. A MNA 233. lapja szerint 1900 körül a jellegzetes tetőfedés Széken a teregetett vagy bogárhátú szalmatető. Ez valószínűleg téves adat!; Ld, még Kocsis Rózsi 1997. 141. 27. TAGÁNYI Károly-RÉTHY László-Pokoly József 1901-1905. VI. 410. 28. Kocsis Rózsi 1997. 143.
