Cseri Miklós, S. Laczkovits Emőke szerk.: A Balaton felvidék népi építészete - A Balatonfüreden 1997. május 21-23-án megrendezett konferencia anyaga (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Veszprém: Laczkó Dezső Múzeum, 1997)
VAJKAI Zsófia: A kapolcsi vízimalmok
annak'nagyságát jelenti. Község és családtörténeti szempontból tanulságos az összeírás, de a malmokra vonatkoztatva is elárul néhány érdekességet. - 1774-75-ben már egy vagy több malom köztulajdonban volt. Ezek lehettek a „Falumalom" elődei. 1774-ben Perecz Jakab 1/9, Törcsi Joseff 1/38, Töreki Sámuel 1/38, Gáli György 1/38, Dómján Mihály 1/19, Császár György 1 1/29, Dómján István 1/19, Dömötör Imre 1/76, Szabó János 1/76 részben bírt malmot. Valamennyien agilisek. - Fűrészmalmot feltehetően német bevándorlók működtettek: 1775-ben Josephus Krimrothnak 40 Ft, Thomas Krébernek 8 Ft-nyi jövedelme volt ebből. - 1775-ben malomrésze van: Franciscus Vargha 1/5, Michael Vargha 1/9, Stephanus Molnár 1/5, Joannes Kovács 1/38, Michael Vajda 1/38, Paulus Gyurcsek 1/54, Franciscus Vargha 1/18, Stephanus Vargha 1/18, Stephanus Vargha senior 1/18, Franciscus Dömötör 1/76, Georgius Dömötör 1/76, Stephanus Horváth 1/38. Szintén agilisek. 1776-ban megjelenik Új Nemes Fekete Sámuel 1/2 részszel. 1777-ben pedig már az egész malom az övé. 3. rendűnek van feltüntetve. - 1775-ben megjelenik a rovatos összeírásban Krajczár János hazátlan zsellér neve, akinek 2. rendű műhelye van. Ő későbbi malmok névadó tulajdonosa, noha a népetimológia szerint olcsóságáról hívták az illető malmot Krajczár-malomnak. 13 - 1808-ban jelenik meg az összeírásban Georg Veszterka mint malomtulajdonos. 1809-ben malma 3. rendű, 1810-ben 1. rendű. 1811-ben már egy hold rétje is van, 1813-ban pedig már háza is van. Később valamelyiket bérbe adta, mert 1836-ban 100 Ft jövedelme van árendából. 1839-ben ez a jövedelem már csak „Veszterka maradékai"-nak jár. 1841-től pedig már nincs meg az egyik malom, az árendából befolyó jövedelem is csak 40 Ft. Megjelenik viszont a Szaller család mint malomtulajdonos és molnár. Több ilyen felemelkedés és hanyatlás is kiolvasható az összeírásból, de azért emeltem ki ezt a kettőt, mert itt az emlékezet visszanyúlik a dokumentumokig: a Veszterka malom történetét Györei Sándor 1977-ben még elmondta nekem, Szaller nénivel, a 19. század elején megjelenő Száler András leszármazottjával még magam is beszéltem. 14 3. A kapolcsi molnár céh kiváltságlevele és jelentő könyve, amit 1843-1860ig vezettek. 15 A Zalai vízi Molnár céh kiváltság levele 1714. okt. 21-én kelt, Zalában hirdették ki 1715. júl. 4-én. Ebből a céhből váltak ki a kapolcsiak, valószínű13. 1977-es gyűjtésem. 14. 1977-es gyűjtésem anyaga. 15. Molnárcéh articulusai ZML IV. 434/45. és a Kapolcsi Molnárcéh iratai uo. IX. 5.
