Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

GRÁFIK Imre: Adatok a füstösház, illetve a füstöskonyhás ház nyugat-magyarországi elterjedéséhez

18. kép. Deszkával zárt udvari házvég 1910 körül. Természetesen nem zárható ki, sőt föltehető egy korábbi funkcióváltás is, amikor is még a tégla építésű istálló előtt borona falú istálló épült a telken, erre azonban jelenleg még nem állnak rendelkezésünkre biztos adatok. Tekintettel arra, hogy a bontási tapasztalatok ismeretében a horvátcsencsi lakóház alapvető szerkezetét eredeti építési formájában megőrizte, az alaprajzi kiosztást módosító toldások nem kerültek elő, minden bizonnyal egy olyan épülettel állunk szemben, mely bontáskori méreteivel eredendően megegyező nagyságú és helyiség-elosztású, illetve funkciójú (harmadik helyiségét tekintve kamra vagy istálló) füstöskonyhás háznak épült. Ez a tény adhat magyarázatot a viszonylag kis méretű konyhára, ugyanis a szakirodalomból ismert nagy méretű füstöskonyhák - úgy tűnik - átalakított, s eredendően egyetlen nagyobb helyiséget magába foglaló, többfunkciós füstösházból kerültek kialakításra.