Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében

13. kép. Avassurányi pestiskép, a „Vendel" Fotó: NAGYEndre, 1987. 14. kép. A Szombathelyi Egyházmegyével egyidős a gencsapáti Szentháromság-szobor. Fotó: BENKŐ Sándor, 1993. bor fenntartására.

47 További kutatás derítheti ki, ki is volt Goller János, s kik lehetettek a társai. Ez mindenesetre nem volt egyedi és ritka dolog akkoriban Németkeresztesen. 1740-ben Paukovics András a Szent Antal-szoborra, 1745-ben Maier János a keresztesi mezőn álló (vagy felállítandó?!) kőkeresztre tett alapítványt.

48 Különös, hogy egy alig pár száz lelkes településen tesznek ilyen sok kegyes alapítványt.

49 Ezért is foglalkozunk a keresztesi Szentháromság-szoborral behatóbban, mert egy sajátos helyzetre utal. Feltételezéseink szerint a kegyes alapítványokra a földesúr késztette a németkeresztesieket. Az elnéptelenedett pornói ciszterci apátságot, mely Németkeresztes földesura volt, 1640-ben a soproni jezsuiták kapták kollégiumuk fenntartására.

50 A jezsuiták pedig az ellenreformáció 47. Templomszámadások. Kimutatás a kegyes - „nem javadalmi" - alapítványokról. 1914. 2. kötet Szombathelyi Püspöki Levéltár 48. Mint az előző jegyzet: a Szent Antal-szobor alapítványa 62,10, a kőkereszté 105 - forint volt. 49. A pornói apátsághoz tartozó Németkeresztes méreteit, lakosságát tekintve abban az időben a vasi települések között teljesen átlagos volt. A 47 telkesjobbágy rétegződése: 16/32 és 9/32 nagyságú földje volt hatnak, 8/32 és 5/32 nagyságú földje huszonöt, míg 4/32 nagyságú földje tizenhatnak volt. A tizenhét hazátlan zsellér mellett az egésztelkek száma azonban kicsit nagyobb, mint az átlagnál: tíz 49/32-nél nagyobb, valamint tizenhat 33/32 és 48/32 közötti telek volt. FELHŐ Ibolya 1970. 302. 50. LÉKAI Lajos 1991. 480