Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében

5. térkép. Oszlopok (columna) Vas vármegyében (1756-58.). Nem található semmi nyoma a Gnadenstuhl-típusú (Kegyelem Trónja) gencsapáti Szentháromság-szobornak, mely közvetve tükrözi a sonntagbergi búcsújáróhely kisugárzását. „Tekintetes Bertha János" a Szombathelyi Egyházmegye alapítása évében, 1777-ben állíttatta - olvashatjuk a feliratát (14. kép). Két magas fa vet rá árnyékot. A szabadtéri szakrális emlékeink mellé 1896-ban ültettek két vagy négy hársfát Erzsébet királyné meggyilkolása emlékére.

37 AVAS Kálmánná egy Kőszeg környékéről származó asszony elbeszélése nyomán jegyezte fel a következő legendát: „A gerle madár ha csak teheti, mindig sűrű lombos hársfán fészkel. Ott költi ki kicsinyeit. A Golgotán, ahol Krisztus urunkat keresztre feszítették, volt két nagy hársfa. Ott gerlék tanyáztak. A jóságos madarak végighallgatták Krisztus urunk kínszenvedését. Ijedtükben nagy röpködéssel kiabáltak: »Artatlan! Ne bántsátok! Ne bántsátok!« Kérésük hiábavaló volt, nem könyörültek meg rajta. A hálás utókor azzal köszönte meg a gerlék jóságát, hogy a templomok, kápolnák, keresztek mellé azóta mindig hársfát ültettek, hogy a gerle madarak az úr Jézus közelében lehessenek és vigyázzanak rá. Ezért állnak a hársfák még ma is a szent helyek körül."

38 A kőszegi Szentháromság-szoborral rokonítható két olyan, ma is álló, többalakos szobor, amely most két Burgenlandhoz tartozó településen látható. Az egyik az 1719-es lékai (Lockenhaus) „Pestis-oszlop", melynél az Immaculatát tartó oszlop 37.SEPER Károly 1988. 208. 38.AVAS Kálmánná: SNA 1111, 99.