Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében

posztamensén Sebestyén és Rókus figurája áll. A másik - 1700 tájékáról - a rohonci (Rechnitz) templom előtti Mária-oszlop, pontosabban: Piéta, melyet négy világító angyal figurája vesz körül, s míg a lékai szobor kerítetlen, addig a rohoncit szép kovácsoltvaslánc öleli körül. Az osztrák művészeti emlékek topográfiájának burgenlandi kötetéből tudhatjuk a lékai és a rohonci szobor adatait, amint a másik, 1700 tájékáról való rohonci Mária-szoborét is. Illetve a kötet 1756. előtti adatait összevetve a Batthyány-vizitációval sejthetjük, sőt meg is becsülhetjük, mennyire hiányos az utóbbi.

39 A két szobor közül a lékai a közvetlenebb rokon, hiszen itt is „pestis-oszlopról" van szó, mint a kőszegi Szentháromság-szobornál. A vassurányi pestispkép más ikonográfiái szempontból nagyon tanulságos. A „Vendel" oszlopának díszítéséből arra következtethetünk, hogy még a 17. században faragták. Pestisszobor: Sebestyén és Rókus figurája alatt jelképes barlangban Rozália fekszik. Szent Vendelt nem ábrázolja. A pestis ellen oltalmazó szentek szerepe a betegség megszűntével annyira jelentéktelenné vált, hogy a mai generációk fel sem ismerik. De a jószágot oltalmazó Vendel tisztelete a közelmúltig virágzott. Rókus és Vendel ábrázolása ikonográfiailag egymáshoz közel áll: ezért ma a helyiek Szent Vendelt látják a szoborban (Hősök tere 7.) (13. kép). - A tényleges Vendel-emlékek közül most csak egyet, a vámoscsaládi templom kertjében álló Szent Vendel-szobrot mutatjuk be. A posztamens felirata szerint: „Szent Vendel - Istennek hű szolgája esedezzél érettünk! -. - Emeltette: Keszey József és családja 1919" (18. kép), Vas megyében Vendel kultuszának tárgyi emlékeit a GULYÁS Éva monográfiájában

40 közölt adatokhoz képest a feltárás során immár megsokszoroztuk. „Vendel a magunk ismeretei szerint - írta BÁLINT Sándor Lénárddal együtt először azon a fogadalmi képen látható, amelyet Kőszeg katolikus polgárai az 1746. évi jószágvész idején a röjti csodatevő Szűzanyának ajánlottak fel."

41 A Vendel-tisztelet első tárgyi emléke mellett, mint mondtuk, számosat sorolhatnánk még. Ehelyett csupán a jószágpatrónus vasi tiszteletének gócpontjára szeretnénk rámutatni. Vasvár a búcsújárásaival Vendel-társulat megalakulásához is vezetett. A körmenetben a Vendel-társulat zászlaja alatt vonuló bőgatyás juhászok, akiket a nép egyszerűen „Vendeleknek" hívott, perselyezhettek is. Az begyűjtött summából csaptak közös lakomát. „Megjelentek a környékbeli juhászok is - idézhetjük egy néprajzi pályamunkából. - 10-12-en régi viseletükben gyülekeztek a piactéren. 7-en vitték a nagy vas zászlótartón a zászlójukat. A zászlótartó a Diósi templomban van elhelyezve. A zászló egyik oldalán Magyarország védaszonya, a másikon Szent Vendel képe látható. Az 1770-es (ez elírás, helyesen: 1870-es! H. S.) években újítva volt. Ez az évszám látható is a zászlón. Ma a plébánián található."

42 A Vendel-kultusz kiterjedtségét a Vendel-tisztelet tárgyi emlékeit jelző térképpel illusztráljuk. 39.SCHMELLER-KITT, Adelheid 1976.: a lékai oszlopról 174., a rohonci oszlopokról 250. (DehioHandbuch) - A „Dehio" adatainak módszeres számbavételére a további feldolgozásnál kerítek sort. 40. GULYÁS Éva 1986. 41. BÁLINT Sándor 1977. II. kötet. 385. 42. LENDVAI Mária: A vasvári búcsúk története. Néprajzi pályázat. SNA (= Savaria Múzeum Néprajzi Adattára) 750. 5. - A zászlót már a vasvári múzeum őrzi. Nemrég restaurálták.