Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében

A külsejében teljesen jellegtelen sótonyi határbeli kápolna csodálatos PléhKrisztust rejt. A gércei úti dűlőben a major mellett álló kápolnácska rusztikus „Peléh Istenét" - ahogy a szomszédos Nyőgérben nevezik a festett bádogkorpusszal kiegészített fakereszteket - 1845-ben „Csináltatta Sótonyi Tódi Ferencz, hütvösivel Timár Erzse". Ez olvasható az alsó feliratán, míg a felsőn ez áll: „A Jézus Krisztus nevének dicsőségére és kínszenvedésének örök emlékezetire." Az erős színekkel festett korpusz alatt - hasonlóan készített - Hétfájdalmú Szűz is van: a Szűzanya szívét tőrök döfték át.

30 Kápolna még századunkban is épült. Vépen a Rákóczi utca 95. számú háznál álló Mária-kápolnát „fogadásból" építette az elbeszélő édesapja 1920-ban. „Én akkor születtem, amikor ő bevonult a háborúba, Olyan fogadása volt, ha a Szűzanya segít, akkor szobrot emeltet neki. 1918-ban hazajött: egyetlen lövés sem érte. Azonnal nem tudta teljesíteni a fogadalmát, mert nehéz helyzetben volt. Az Erdődy gróftól vett téglát, máshol nem volt. A kőmives vépi volt. A Szűzanyát szombathelyi szobrász csinálta kőrisfából. (...) 1920. június 22-én szentelték. Szentkirályról jött egy esperes. Mise után körmenettel jöttek a felszentelésre. Utána nagy vacsora volt a rokonságnak: mint a lakodalomban."

31 Minden szombaton délután három és négy óra körül egy nagy szál gyertyát gyújtanak, az csonkig ég: eltart éjfélig, néha hajnalig. - Az ilyen kápolnák szentelése a képszenteléshez volt hasonlatos.

32 Az oszlopok Oszlopokon nyilván azokat az (általában) három-négy méter magas, közterületen álló szabadtéri szakrális emlékeket kell érteni, melyeken egyszerűbb vagy díszesebb, magas oszlop fején nyugszik maga a szobor. Ilyenek az egyházlátogatási jegyzőkönyvből hiányzó „Búsuló Krisztus"-szobrok, de ilyenek a közismertebb, dúsan faragott Szentháromság-szobrok Kőszegen és Szombathelyen is, A 18. század közepén Kőszegen három (kő)oszlopot tartottak számon. A leírás szerint ezek a tíz számbavett oszlop közül a legdíszesebbek. A kapun kívülinél csak Szűzanya szobrát említik, a másik kettőnél a fő szobor mellett mellékalakok is találhatók: a belvárosi Szűzanya-szobor mellett Joachim, Szent Anna és Szent József szobra áll, a Szentháromság szobornál pedig Sebestyén, Rókus, és Rozália - tehát a „pestis-szentek" - mellett Szeráfi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal is látható. Sőt, e szobrok alatt két, kőből faragott angyal is van.

33 Tehát olyan a Szentháromság-szobor, ahogy ma is ismerjük. Sőt, - míg a kapun kívüli Szűzanya-szobrot 30. Vö.: SNA (= Savaria Múzeum, Néprajzi Osztályának Adattára) 1036. 6. és az 1. kép. 31. PÁLFALVI Istvánné, TÁNCSICS Gabriella. Rákóczi u. 50. - Édesapja földműves volt, 1960-ban, 74 esztendősen halt meg. 32. A képszentelésről: LONOVICS József 1857. 92-99. 33. A belvárosi és a kapun kívüli Szűzanya-szoborról, valamint a Szentháromság-szoborról egyaránt: 1. k. 250.