Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében

8. kép. A kenyéri pietás kereszt. Fotó: NAGY Endre, 1987. 9. kép. A csipkereki feszület, amint datálása tanúsítja, 1827 óta áll. Fotó: NAGY Endre, 1987. már a 18. században is kőkerítés vette körül, úgy - a Szentháromság-szobor körül is vaslánc függött kőoszlopokon. Ugyanezt mondhatta el a vizitator a belvárosi Szűzanya-szoborról is.

31 A velikai és a minichofi „falazott" oszlopról egyéb információt nem kapunk, azonban az egyetlen fából készített oszlopról, a vasboldogasszonyiról kiderül, hogy Szécsényi Ignác állíttatta, s 50 évvel azelőtt (tehát 1708ban) „columbarium" volt. Most (tehát 1758-ban) a „Szűzanya képe" látható a faoszlopon, a település útjánál, Boldogasszony és Szentlőrinc között, az Egervárról jövő út végében.

35 Ha jól vesszük ki a vizitator szavaiból, akkor 1708-ban állították a „boldogasszonyfai" faoszlopot, szinte ugyanakkor, amikor a kőszegi Szentháromság-kőoszlopot. Az újabb kutatás kiderítette, hogy a kőszegi Szentháromságszobrot 1713-ban faragta Servatius Leitner soproni szobrász.

36 34. „Circumdata Columnis Lapideis ferrea Catena Colligatis" 1. k. 250. 35. A megye egyetlen faoszlopáról, Egervár filiájának jeles alkotásáról: 2. k. 1209. 36. BARISKA István kutatása bővítette a kőszegi Szentháromság-szoborral kapcsolatos korábbi ismereteinket. A szobor kronosztichonjából már ismert volt az állíttatás esztendeje. A latin nyelvű szöveg kéri a Szentháromságot, szabadítsa meg az elesetteket az éhségtől, a pestistől és a háborútól. „A szöveg utalás arra. hogy 1710-ben a hadak hozta pestis következtében csaknem 600-an haltak meg Kőszegen, amikor a város mindössze 2500 lelket számlált." (BARISKA István - NÉMETH Adél 1989. 121.) Ugyanitt ikonográfiailag rosszul értelmezett két mellékalak: Szeráfi Szt. Ferenc és Páduai Szt. Antal helyett az idézett könyvben Szt. József és Nepomuki Szt. János szerepel.