Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HOFFMANN Tamás: Kerített udvarok

egyelőre korlátozottak voltak. A település hossza és szélessége (beleértve a szántókat is, amelyek a telkek meghosszabbításában húzódtak), mindössze 400x400 méter kiterjedésű lehetett. Nem egyedi példa! Ezt láthatjuk Wawne (Yorkshire) faluban, amelyet a 12-15. század között laktak. Eleinte cölöpházakat ácsoltak maguknak a parasztok. A 14-15. században már 10-13 méter hosszú házakban laktak, amelyek átlagosan 5,2 m szélesek. Néhány épület kőfalú volt, sőt téglát is használtak. A telken a ház mögött volt egy karám is, ahol a lakóháztól 15-20 méternyire a jószágot tartották.

3 Ezek a parasztok, ha építkeztek, a majort tekintették követendő példának. Gomeldon (Wiltshire) 13. századi házai a nemesek erődített tornyaira, az istállók pedig a majorok épületállományára emlékeztetnek. A házban konyha és kamra volt. A 12-13. században Yorkshire, Flandria, Bosusrgogne lakótornyainak ilyen volt a beosztása. A franciaországi Perche ásatásainál egy 50x50 méteres udvart tártak fel. Itt valamikor egy lakótorony állott, nem messze tőle csűr (ahova a dézsmát hordták), néhány istálló tehenek és jármos ökrök számára, míg a hátaslovak a torony földszintjén kialakított istállóba voltak kötve. így éltek a 13. században. Ekkoriban a rablólovagok házatája mindenütt ilyen lehetett még a Csatorna mellékén. Oxfordshire 14. századi majorjában (a leletekből ítélve) már más szelek fújtak. Itt egy patak partján építették fel a lakóházat L alakú alaprajzon. Mögötte szénapajta ált és egy kocsiszín, ami valamelyest jobbra helyezkedett el. Mindezek az épületek voltaképpen egy fallal határolt udvaron állottak. Az udvar jobb oldalán disznóól, sajtház; baloldalt, a telek lábjában istállók szakították meg a falat, és az istállók emeletén cselédek laktak. Az épületek úgy helyezkedtek el, hogy kiváltották a telekhatáron a falat. Az egész udvar alapterülete meghaladta a 2500 m2-t. Olyan tökéletes együttes volt ez, hogy a középkor végén a tehetős parasztok már akár utánzandó példának is választhatták, ha építkezni akartak. Az első kísérletekről még nincs tudomásunk, de Beauce, Somme és Soissonais területén több épületkomplexus igazolja, hogy a 17-19. században tovább élt a középkori eredetű hagyomány.

4 Északnyugat-Európában az a prehistória óta megvalósított igyekezet, hogy minden anyagi értéket - terményt, szerszámot, állatokat - a paraszt egyetlen tető alatt tároljon, s ráadásul itt alakítsa ki családjának otthonát, a középkori nemeseknél már nem érvényesülhetett. A ház urának ugyanis meg is kellett védenie magát osztályos társaitól. Már régóta nyomasztott mindenkit a természet elleni védekezés terhe, s ehhez a társadalmi érdekek konfliktusa társult. A nemesi modell került ki győztesen. A major hovatovább nem dézsmatároló telep lett, aminek indult, hanem olyan termelő üzem, amelynek sorsa a piacon dőlt el. 3. APPLEBAUM, 19858. 66-86.; APPLEBAUM, 1963. 1-14.; BERESFORD, 1976. 117-144.; BERESFORD-HURST, 1974.; CHAPELOT-FOSSIER, 1980.; HURST, 1975. 39-47.; HURST-HURST-HOLDEN, 1964. 94-142.; JONES, 1984. 15-40.; PATIOUREL, 1986. 36-50.; PERCIVAL, 1975. 13-15., 96-103.; ROBERTS, 1972. 33-56.; SAWYER, 1976., STEENSBERG, 1976. 94-113. 4. BARTHÉLÉMY 1985. 317-397.; CONTAMINE, 1985. 379-469.; GREENE, 1986. 103-121., 132-134.; HOSKINS, 1955. 205.; HOSKINS, 1963. 15-52.