Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

HORVÁTH Sándor: Keresztek, kőképek, kápolnák Vas vármegyében

KERESZTEK, KŐKÉPEK, KÁPOLNÁK VAS VÁRMEGYÉBEN HORVÁTH SÁNDOR Bevezetés Bár egyértelműnek tűnik, talán mégis magyarázatra szorul a cím- és a témaválasztás. BATTHYÁNY József egyházlátogatási jegyzőkönyve alapján gyűjtöttem össze a történeti Vas megye - azaz Vas vármegye - keresztjeit, kőképeit és kápolnáit. E canonica visitatio 1756-58-ban készült, javarészt 1757-ben rögzítették a katolikus plébániák állapotát, jellemzőit.

1 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek néprajzi - és más - szempontú forrásként való használatára a közelmúltban több alkalommal is felhívta a figyelmet TOMISA Ilona, ezért most ettől eltekinthetünk. 2 A közterületen állított szakrális emlékeket, vagy ahogy - többek között BARTHA Elek nevezi őket

3

: a szakrális célú határbeli építményeket nem csupán a népi vallásosság kutatójának kell számba vennie. A kultúra egyes mezőinek, síkjainak egymásra és egymásba ágyazottságát tudván tudtuk eleddig is. Az ökológia fogalom segítségével napjainkban talán mégis kicsit közelebb állunk az egységben látáshoz és láttatáshoz, mint korábban.

4 A népi építészet, a településszerkezet oldaláról közelítő kutató is hamar szembesül a tájat megszentelő szabadtéri szakrális objektumokkal. Nem véletlen, hogy e konferenciasorozat legutóbbi rendezvényén, Győrött is két előadás szólt erről. A közösségi ájtatosság eme tárgyai nemcsak „meghatározták a települések arculatát, befolyásolták az utak, utcák és mezők képét", hanem szervezték is a teret.

5 Útmenti, illetőleg szabadtéri szakrális emlékekről már az időszámításunk szerinti 4. század óta tudunk. „Annak bizonyságára, hogy már a 4-dik században közönséges volt a keresztények közt a kereszt jelének birtoka" - idézhetjük LONOVICS Józsefet -, szolgáljanak Aranyszájú Sz. János eme szavai: „A közönséges átok jele, 1. BATTHYÁNY József egyházlátogatási jegyzőkönyvének három vaskos, latin nyelvű kéziratát a Szombathelyi Püspöki Levéltárban tanulmányoztam. Emellett időnként a BÚZÁS József féle délburgenlandi forrásközlés oldalszámaira is hivatkozom. BÚZÁS József 1982. Ezúton is köszönöm dr. KISS Mária egyházi levéltáros munkám során nyújtott segítségét. Köszönöm a Vas Megyei Levéltár munkatársainak is - különösen BENCZIK Gyulának, FEISZT Györgynek, MAYER Lászlónak és TILCSIK Györgynek - a levéltári kutatások alkalmával irántam tanúsított baráti gesztusait, segítségét. 2. TOMISA Ilona 1992. 10-12. és tovább. 3. BARTHA Elek 1992. 54. 4. BARTHA Elek 1992. 5-6. 5. ASKERCZ Éva 1993. 392. - ASKERZC Évát idézzük, s a térszervezéssel kapcsolatban egyúttal cáfoljuk is egyik állítását.