Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
HORVÁTH Gyula: A délnyugat-dunántúli szőlőhegyek szakrális építményeinek gazdasági- és kultúrtörténeti vonatkozásai
17. kép. Szent Márton kápolna, Somlóhegy. 18. kép. Jézus mennybemenetele titulusú kápolna, Magyarszerdahely. Bizonyára első olvasásra is mindenkinek föltűnt, hogy a fölsorolt titulusok között a kőszegit és németkeresztesit leszámítva, egyetlen Donát és Orbán patrocinium sem szerepelt, pedig mindkét szőlőoltalmazásban jeleskedő szentnek meg van a helyi néphagyományban a tisztelete. Donát védelme alatt álló kápolnáért a Balaton-felvidékre: Badacsony, Gyulakeszi, Kis-hegyszőlő, Lesencenémetfalu; vagy a történeti Vas megye határainkon kívül eső területére: Langecksail, Vaneca; Orbán titulusú kápolnáért pedig egészen Marcaliig kell tekintenünk. Most még nem tudom, mivel magyarázható ez a rendellenes névválasztás. Mindenesetre meggondolandó, hogy valamennyi patrocinium a gazdasági év tartományában található és így a hozzájuk kapcsolódó ünnepi megmozdulások nem zavarják az egyházi év legkiemelkedőbb tiltott időszakainak az adventnek és a nagyböjtnek szent idő mivoltát. Ha nem is elemezzük a titulusválasztásokat, az egészen nyilvánvaló már az első látásra is, hogy a szenteknek a kalendáriumban elfoglalt helye szinte minden esetben kapcsolatba hozható a szőlészettel és a borászattal. Bár van kivétel is. Mária Magdolna (annak ellenére, hogy borkereskedelemmel kapcsolatos európai patronusáról tudunk 24 ). A vizsgált szőlővidéken azonban az ő ünnepéhez, július 22-hez köti a helyi néphagyomány a kánikula kezdetét és a 24.AMBRÓZY Ágoston 1933. 8.
