Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján

18. térkép. Kamrák falazata 1826-1834-ben. 1. talpas sövényfal; 2. sárfal „mór"; 3. téglafal; 4. két kamra; 5. nincs értékelhető adat. azért, mert a mi területünkön ZÁRT TÖMBBEN, UTCÁKAT ALKOTVA a fonással szemben feljebbvaló épületként jelenik meg. Több esetben tapasztaltuk, hogy a sövényház helyébe a jegyzés rovatba mórt írtak zsúptetőre, ami a korszerűbb építkezés megengedett minimuma volt az uradalom szemében is. Az 1817. évi rendtartás előírja: „ahol laposabb, (ott) a fundamentum téglábul, FÖLLÜL PEDIG MÚRBUL tétődjön". A vegyes falaknak, melyre példánk is van, talán a vályogtégla az egyik építőanyaga, hiszen ha egy szobának két fala téglából van és két fala mórból, (71. sz. ház) vagy három fala téglából és egy fala mórból (69. sz. ház), vagy a műhely „nagyobb részt téglából", (kisebb részt mórból van) (85. sz. ház) csak úgy tudjuk elképzelni, ha a téglával egyenrangú sarkos kötéssel kapcsolják össze a falakat. A mórfalnak a 19. századi térképeken színjele nincs, ugynúgy mint a fonásnak, ezért inkább a téglához hasonlatos vályogot kell alatta elképzelni, mert mint láttuk, a tégla és kő épületek színével, a pirossal jelzik a leggyakrabban. A belváros nyugati felén gyakori a mórfal, itt négy utcát is alkot. 1826-ban 20 épület teljesen föld vagy sárfalból van zsúptetőre, feltehetően füstöskonyhára, mivel a jegyzés rovatban kéményes konyhát ígérnek építeni. Ez a leégett épületek 29%-a. Tégla és mór kombináció 9 fordul elő, ez 12%. 1834-ben az a része ég el a belvárosnak, melyben mindössze két mórfalú ház maradt, mert a többi ötöt részben téglával helyettesítették. Tehát a mórházat is, hasonló mértékben mint a fonást, a tégla szorítja ki. Az 1826. évi állapotot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tűzvész által sújtott lakóterületen 18 teljesen téglából épült ház állott, amihez még az 1834. évi,