Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján

Templom és Posta út közötti területen található 4 épületet hozzászámoljuk, ez a szám 22-re növekszik, ami a 82 ismert házunknak mindössze egynegyede (26%). Vegyes falazatú házból, tégla és mór falút 9-et találunk, ami alig több az épületek 10 %-nál. Együttesen a teljesen és részben téglafalú lakóépületek száma 31, ami már közel negyvenszázalékos arányt mutat (37,8%). A húsz teljesen sárfalú épület (mór) a házak egynegyedét (24%) jetentette. A 22 fonás és az egy boronaház, közel harminc százalékot (28%) képviselt. A tisztán nem tégla épületek száma 43, a házak több mint fele (52%-a), 1834-re változott a helyzet, a téglaépítkezés térhódítása érezhető. A téglából és részben e matériából emelt épületek száma eléri a 42-t, ami már több, mint a fele (52,5%) a lakóépületeknek. E házak egy részén már cserép is van, de ennek az építőanyagnak kisebb az elterjedési sebessége, talán drágasága miatt. Még mindig a zsúp vezet, az 1826. és 1834. évi tűzesetek után tett kényszerű ígérgetések csak kis részben válnak valósággá (14. térkép). Szobák, konyhák száma és falazatuk A szobák és konyhák aránya jellegzetes képet mutat. A 82 kárt szenvedett ház közül a szobákra és konyhákra vonatkozóan nem vagyunk az összes lehetséges intormáció biztokában, mivel csak mintegy feléről, 35 házról van adatunk. Arra azonban mégis elégséges, hogy jó mintavételnek tekinthessük. Adataink szerint kitűnik, hogy a két szobás-egy konyhás házak vannak relatív túlsúlyban, mivel arányuk itt 40%-ot képvisel (14 ház). Feltűnő, hogy a két szoba-két konyha, valamint a két szoba-benyíló-két konyha együttese azonos 17% (6-6 ház), s ha ide vesszük a két szoba-benyíló-egy konyha változat három adatát is, akkor e típus teszi ki a lakóházak több mint kétharmadát (82%). A fennmaradó hányadot az igen szegényes egy szoba-egy konyhás (3 ház), illetve az igen nagy számú szobával rendelkező házak, a négy szoba-benyíló-két konyhás, valamint a négy szoba-egy konyhás épületek tjelentik. A szobákhoz számolják a BENYÍLÓT, de ez nem jelenti azt, hogy az épület osztatába beleszámítana, mint ahogyan ezt már korábban megvizsgáltuk. A benyíló fogalmának magyarázatához újfent NAGY József tanulmányát használjuk fel. Azt írja, hogy a Hegyháton „két szoba a régebben épült háznál alig fordul elő, az újabbaknál is ritkán. Ha van, akkor a konyha és a kamra között szokott lenni, kivéve a KÖNYÖK ALAKBAN ÉPÍTETT HÁZNÁL, AHOL A NAGY LAKÓSZOBÁBÓL AZ AJTÓ KIS OLDALSZOBÁBA NYÍLIK, ezért is nevezik BENYÍLÓNAK. "

98 A tűzkárjegyzőkönyvek ugyan nem alkalmasak az épületek alaprajzi tagoltságának rekonstrukciójára, de egy típus esetében a benyílós „könyök alakban épített háznál" ez sikerült. Az 1857. évi kataszteri térképen 11 ilyen házat különíthetünk el (3. kép), amiből öt megegyezik az 1826-1834 között leírt épülettel, a többi ház ugyanis nem égett le. 98. NAGY József 1900. 83.