Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján

10. térkép. Kéményes és kémény nélküli „füstöskonyhás" lakóházak 1826-1834-ben. 1. nincs kéménye a háznak, „füstöskonyha" 1826-ban; 2. feltételezhetően nincs, ill. van kéménye a háznak; 3. nincs kémény 1834-ben; 4. kémény van 1826-ban; 5. kémény van 1834-ben; 6. első konyha kéményes, a hátsó feltehetően füstöskonyha • csak a tűzhely és a kémény van téglából; + szabadkémény van; és tűzfal is van. került, sőt az egykori árukészletből végszám árverezték el a különböző szöveteket. Az ingóságok egy részéről részletes lista készült, így a ház berendezése is előttünk áll. A szobákban minden bizonnyal szemeskályhák álltak, a konyha már kéményesre épült, a berendezési tárgyak közül nem hiányzik a költségesebb diófa ágy és asztal, az üveges almárium, három fiókos sublót, de találunk itt zöld posztó függönyöket és bőrhuzatú karszékeket is. A háznál az özvegy keze alatt még 1828ban, halála előtt egy évvel szolgálólány dolgozott, s a halálesetet követő napokban fizetett őr tartózkodik éjszakánként a házban a bírói zárlat idejéig, hogy el ne hordják a javakat. Jószágot a ház körül nem találunk, a földet talán bérlők művelik. Szomszédságában a 112. sz, ház alatt Katafai Mihály jobbágy, 1824-ben a legtöbbet adózó (46 f 24 x) lakik. 11 öl széles, 16 öl hosszúságú, mintegy 170 négyszögölnyi fundusán Jonyásbul és boronábul" épült háza állt, mely 1826-ban teljesen leégett, feltehetően eredetileg öt derékból állt. Hat év múlva téglából készült kéményes, cseréptetős házat találunk helyette, csak az istálló és pajta hagyományos, favázas, sövényfalú, zsúppal fedett épület, mely azonmód le is égett. 1828-ban 2 ökör és egy üsző állt az istállóban, földjei nagyságáról semmit sem tudunk, bár az adó mértékéből azt következtetjük, hogy egész telkes jobbágy lehetett. Csak földműveléssel foglalkozott. Nagygazda mivoltára kétflókos nagy pajtája enged következtetni, meg az az adat, hogy az 1834. évi tűzvészben a telkén