Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján

KÖRMEND BELVÁROS KÉZMŰVES HÁZAINAK NÉPI ÉPÍTÉSZETI TANULSÁGAI AZ 1826,1834. ÉVI TŰZKÁR-JEGYZŐKÖNYVEK ÉS MÁS KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK ADATAI ALAPJÁN NAGY ZOLTÁN Körmend mezőváros 17. századi népi építészetéről, - mely az 1649. évi házösszeírás elemzésén alapult - SZENTMIHÁLYI Imre írt kitűnő könyvet.

1 Néhány évvel később KOPPÁNY Tibor a város építéstörténetét dolgozta tel,

2 s a korábbi korok építészetének megrajzolásán túl, külön fejezetben foglalkozott a klasszicizmus városképre gyakorolt hatásával is. A 18-19. század agrárgazdaságát és népességét KONDICSNÉ KOVÁCS Éva tette közzé köteteiben,

3 s legutóbb Körmend várossá válásának 750. évfordulójára megjelentetett vaskos kötet is'

1 temérdek hasznos és kitűnően feltárt forrást szolgáltatott a kutatók számára. A Körmendi kézművesség történetével másfél évtizede foglalkozom. Gyűjtéseim során népi építészeti szempontból jól értékelhető adatsorokra bukkantam az uradalom tisztségviselői által vezetett 19. századi tűzkárjegyzőkönyvekben. E korabeli forrásokra támaszkodva jelentek meg tanulmányaim,

5 melyek az iparűzők által sűrűn lakott városrészt, a Szent Erzsébet temlom környékét igyekeztek hitelt érdemlően bemutatni. Dolgozatom azonban nemcsak a „tűzi szerencsétlenség által történt károk összeírása és az elégett polgárházak felújítására szükséges segedelemrül való tiszti jelentés" adatait veszi számba. Az elmúlt években általam aprólékosan feltárt történeti dokumentumok: mezővárosi és uradalmi összeírások, egyházi anyakönyvek, kéziratos térképek elemei között kerestem és találtam is számos kapcsolatot, amit most alább a részleteket is figyelembe véve ismertetek. Körmendet ábrázoló térképek a 17-19. században Körmend legkorábbról ismert térképe 1667-ben, elsősorban katonai célra készült. Csak a belső várost ábrázolja (1. kép). ÉK-i sarkában a vár áll, a várost 1. SZENTMIHÁLYI Imre 1980. 55-57. 2. KOPPÁNY Tibor 1986. 75-79. 3. KONDICSNÉ KOVÁCS Éva 1979. 27-30.; uő. 1980. 8-14. 4. Körmend Története, szerk.: SZABÓ László Körmend, 1994. 5. NAGY ZOLTÁN 1994. 379-383.; uő. 1995. 247.; uő. 1995. 248-257.