Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

NAGY Zoltán: Körmend belváros kézműves házainak népi építészeti tanulságai az 1826., 1834. évi tűzkár-jegyzőkönyvek és más kiegészítő források adatai alapján

1. kép. Körmend erődített belvárosának térképe 2. kép. Körmend belső városa. Részlet a 1667-ből. Eredetije a Karlsruhei levéltárban. Körmendi Uradalom 1724-ben készített Kópia: Rába Helytörténeti Múzeum Adattára térképéről. Az eredeti térkép kópiája: Rába Ht. 81.124 sz. Helytörténeti Múzeum Adattára Ht. 153-182. sz. vizesárok és palánk övezi, melyen két kapu biztosítja a közlekedést. Délen a Szent Erzsébet templom alaprajza nyújt tájékozódási pontot, s körülötte jól kivehetők a korabeli utcák nyomvonalai. Lejjebb a Rábán az uradalmi malom széles rőzsegátját, illetve a vízen átvezető hidat láthatjuk. SZENTMIHÁLYI Imre kutatásaiból tudjuk, hogy a korabeli város 272 épületéből ekkor itt 78 ház állott, jórészt módos jobbágyok hajlékai. A Kapu utcában fejlett, csaknem kivétel nélkül hat osztatból álló lakóházak polgárosodott városias utcaképet mutattak, melyhez a módjelző istálló és pajta csatlakozott az igencsak szűkre szabott telkeken. Feltűnő, hogy ekkor az utcasorban az egymást követő tíz épületből hét kapuszínes, s ez a kép fogad bennünket más környező utcákban is. Kétszáz év múlva ugyan itt viszont mindössze csupán kettővel találkozunk! A Templom utca nyugati során a 115. szám alatt áll az a „hat derékra" épült karóvázas, sövényfalú, zsúptetejű épület, amit a hat évvel korábbi tűz után az 1830-as években részben újjáépítettek. Téglából készült változatát ettől kissé távolabb, a 18. század második felében épített postaút mentén találjuk. Zsoldos József kovácsmester lakja ekkor anyósa házát, melynek „elöl szobája, konyhája, kapuszine és a műhelye cserépsindelyre vagyon, nem égett le, hanem hátul öt derék fa talpakra fonyásbul volt, a födele (mind) leégett." Az eredetileg Körmenden, a Batthyány levéltárban őrzött, s a háború zivatarait is átvészelt 1721-ben készült, az itteni Uradalmat és falvait ábrázoló kéziratos, színezett térkép a hatvanas években kézen-közön eltűnt, csak a róla készült fotókópia maradt ránk.

6 Kinagyított részletén jól tanulmányozhatjuk a város palánkjának lebontása utáni állapotot, az előző 6. Rába Helytörténeti Múzeum (RHM) Adattár (A) 153.82 sz. alatt tanulmányozható.