Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)
KVASSAY Judit: Régészeti adatok a Zala megyei 15-16. századi háztípusokhoz
Többosztatú, kályhás ház Ugyanezen a lelőhelyen (Hahót Telek-szeg, a középkori Buzád-ASárkánysziget falu, részletes leírását Isd. az előző fejezetben), a templomtól 70 m-re északkeletre sok kő- és tégladarab, edénytöredékek, kályhaszemek és kályhacsempék töredékei jelezték a felszínen a késő középkori ház helyét. Az ásatás során két egymásra rétegződött épület nyomait találtuk meg (3. kép): egy tűzben leégett lakóházat (1. ház) tártunk fel, amelyet rövid időn belül ugyanazon a helyen újjáépítettek. A megújított házat (2. ház) közvetlenül a szántás alatt 20-40 cm vastag, élénksárga, zsíros tapintású agyagréteg alkotta folt jelezte. Az agyagréteg a folt szélei felé elvékonyodott és a szántással is megbolygatták. Csak egy kis szakaszon, a ház északi harmadában sikerült keleti és nyugati szélét egyaránt határozottan megfigyelni. Eszerint az épület legalább 5,5 m széles lehetett. Az agyagos folt északi és déli szélénél egy-egy cölöplyukat (az északi 78 cm átmérőjű, a mai felszíntől mérve 98 cm mély, a déli 60 cm átmérőjű és 95 cm mély) találtunk. Egymástól való távolságuk megadja a ház hosszúságát: 17 m. Az épület északi végéhez keleti irányban egy 4x2,5 m-es toldalék csatlakozott, amelyet szintén a szélei felé elvékonyodó, 20-40 cm vastag sárga agyagréteg rajzolt ki. A toldalékot a háztól agyagba rakott vékony homokkövekből készült alapozás választotta el. A ház oldala és a toldalék által alkotott sarokban egy 60x80 cm átmérőjű, 108 cm mély, faszenes betöltésű cölöplyukat tártunk fel. A ház keleti szélétől 2 m-re egy 60 cm széles, 70 cm mély, a toldalékrésztől induló, az épület teljes hosszában, annak szélével párhuzamosan futó árok részleteit bontottuk ki. Az északi árokrészletben négy, egymástól 80 cm-re lévő, 35-100 cm átmérőjű, 102-137 cm mély cölöplyukat találtunk. A déli árokrészletben egymástól 25 cm-re három 25-40 cm átmérőjű, 96-100 cm mély cölöplyuk helyezkedett el. A ház és a toldalék közti kőalapozás déli végénél 70x250 cm-es foltban erősen átégett az agyag, megtisztításakor kályhacsempe töredékekre bukkantunk. A ház északi fala közelében 120 cm átmérőjű foltban szintén átégett az agyag, megtisztításakor kő- és tégladarabokat találtunk. A ház középső részén a sárga agyagréteg hiányzott. Itt a szántás alján 2-2,5 m szélesen, 5 m hosszan hamus, faszenes folt jelentkezett, amelyből rendkívül gazdag leletanyag került napvilágra. A folt szélénél a sárga agyag kb. 1,5 m átmérőjű területen erősen átégett. A beásás oldalát 30, alját 50-60 cm vastagságban kályhaomladék borította: kövek, téglák, tapasztásdarabok, kályhaszemek és kályhacsempék töredékei. Köztük igen sok edénytöredék és állatcsont is volt. A kályhát annyira összetörték, hogy a legaprólékosabban végzett bontással sem sikerült szerkezetének rekonstruálását lehetővé tevő összefüggő részeket találni. A kályhaomladék alatt a beásás oldalán 20 cm vastag, laza, szürke, patics- és agyagrögöket, valamint faszénszemcséket tartalmazó hamus réteget találtunk. Először úgy véltem, a ház kályhája került napvilágra. Azonban a beásás szélei sehogy sem akartak kirajzolódni. Ennek magyarázatát akkor találtuk meg, amikor a sárga agyagréteget elbontottuk. Alatta, a 2. ház teljes hosszában jelentkezett a kályhaomladék alatt megfigyelt laza, hamus, leletekben gazdag réteg, 18 a leégett 1. ház omladéka.
