Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

SABJÁN Tibor: Kemence és kályha együttese a Nyugat-Dunántúl parasztszobáiban

9. kép. Nyugat-szlovákiai lakóház alaprajza és a szobai kemence-kályha együttes vázlata (Búrszentpéter /Borsky Peter/, SVECOVÁ, Sona 1968. 140. 5. á. után). egykor az alsó-ausztriai Ulrichsdorf 1735-ben épített boronafalú, füstöskonyhás lakóházában is. A konyha falát téglából és kőből építették, az alaprajz érdekessége, hogy a füstöskonyhából egy közvetlen bejárat is nyílt a lakószobába.

20 Az elzártabb hegyvidéki falvak kivételével általánosan ismert volt a kívülfűtős kemence mellé épített cserépkályha Délnyugat-Szlovákia és Dél-Morvaország parasztházaiban. Ezeken a vidékeken korábban belülfűtős kemencéket használtak, de a cserépkályhák megjelenésével a kemencéket is kívülfűtősre alakították és a konyha fölé kéményt építettek. Sona SVECOVÁ szerint a kályhák Dél-Morvaországból a Morva folyó vonalát követve kerültek Szlovákiába,

21 A funkció vizsgálatakor megállapítja, hogy a kályhákegy bizonyos fokig a kemence szerepét is átveszik, hiszen télen a melegítés mellett főztek is bennük, ezzel szemben a kemencét csak sütéskor használták (9. kép).

22 20.SIMON, Franz 1981. 210-212. 21.SVECOVÁ, Sona 1960. 105-130.; SVECOVÁ, Sona 1968. 165-166.; Az Osztárk-Magyar Monrachia XIV. Morvaország és Szilézia. 1897. 238-245.; MENCEL, Václav 1980. 60. 146. ábra. 53. 129. ábra. 22.SVECOVÁ, Sona 1968. 165-166.