Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

ZENTAI Tünde: A nyugat-dunántúli ház dél-dunántúli kapcsolatai

Az eresz alól nyíló bejáratok rendszerén kívül más alaprajzi eltérés is tapasztalható a dunántúli kémény nélküli házak körében. S ez a füstöskonyhák rendkívül nagy mérete. A nagyméretű füstöskonyhák az egykori füstösház emlékét őrzik vagy eredetileg füstösháznak épültek. Az őrségi szalafői ház füstöskonyhája 700x450 cm, a felsőszenterzsébeti pedig 610x440 cm alapterületű.

29 A zselici Szennáról GÖNYEY Sándor gyűjtéseiből tudjuk, hogy a „...konyha kétszer akkora volt, mint a szoba".

30 Hasonló, igen nagyméretű füstöskonyhát láthatunk a Szennai Szabadtéri Múzeum Csökölyről (Belső-Somogy) áttelepített házában, Ezek a füstöskonyhák az ország legnagyobb konyhái. Hasonlóképpen nyugatos délnyugat-dunántúli sajátosság az ún. kettőskonyha vagy keskeny füstöskonyha. Létrejöttük egy kísérleti megoldás eredménye, melynek során kémény, illetve külön szoba építése nélkül próbáltak füst nélküli helyiséget kialakítani úgy, hogy a nagyméretű füstösház egyik oldalát leválasztották. Igy nyertek egy füsttelen helyiséget és egy keskeny füstöskonyhát. A megoldás némileg mást eredményezett a Nyugat-Dunántúlon és mást Somogyban. A nyugati területeken a leválasztással egyből el tudták határolni a közfal mellett álló óriási kemencét (a kérdéssel részletesen foglalkozott BARDOSI János 1984ben),

31 Somogyban viszont a kemence a helyiség közepén helyezkedett el, így ott üres keskeny konyhát nyertek, amibe aztán új boglyakemencét építettek vagy csak tűzhelyes nyárikonyhaként, illetve a szobai tüzelőt fűtő füstkamraként használták, s maradt egy nagyobb kemencés konyhájuk. Ez utóbbit példázza az említett csökölyi ház. A nyugat-dunántúli faház övezetben a hagyományos alaprajz nagyszámú kamrát foglalt magába. GÖNCZI Ferenc a „régi" göcseji házakról kiderítette, hogy négy-öt, sőt tíz, nagyrészt alvásra szolgáló kamra volt bennük.

32 Hasonlóképpen számolt be BÍRÓ Friderika a 18-19. századi őrségi házakról.

33 A füstösház és kamrák, majd idővel a szoba- füstöskonyha-kamrák a Nyugat-Dunántúlon, akárcsak a szomszédos ausztriai, szlovéniai területeken

34 egy fedél alá - vagy egymáshoz toldva - épültek, L alakú, ún. „hajlított ház" vagy az udvart három-négy oldalról körülvett kerített ház alaprajzi változatban. A kerített házakat szép számban örökítették meg a 18. századi katonai térképek Vas és Zala megyéből, azonban ez a telekbeépítés nem lépte át a megyehatárokat kelet felé, a nyugati országhatáron túl annál gyakoribb. A füstösház-kamra alaprajzi változatról a somogyi levéltári források is beszámolnak a 18. századból, csakúgy, mint a 15-25 főből álló, együttlakó jobbágyi háznépekről. Ugyanakkor nem szólnak az egybeépült hálókamrák rendszeréről, A Dél-Dunántúlon föltehetőleg több volt a különálló kamra, alvásra azonban ezeket is igénybe vették az istállóval együtt. 29. BÍRÓ Friderika 1975.; BARABÁS Jenő 1969. 30. GÖNYEY Sándor 1933. EA 5374. 84. 31. BARDOSI János 1984. 32. GÖNCZI Ferenc 1914. 443., 445. 33. BÍRÓ Friderika 1975. 45. 34.SIMON, Franz 1971.