Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

MAYER Vera: A ház- és udvarformák változása Dél-Burgenlandban a 20.században

tárolóhelyként is szolgálhatott. A zárt kapuszín és a széles utcai homlokzat kialakulásával megnőtt a padlás tárolótere. Az Újrétfalu (Wiesfleck) 47, szám alatti, négy oldalról beépített udvaron elhelyezkedő épületegyüttesnél a terménypadlás a kapuszín, a kamra és a szoba felett húzódik végig.

33 Annak érdekében, hogy még nagyobb tárolóhelyet nyerjenek, a padlásteret kb. 1-1,5 méter magasságban kiépítették a földszinti födém felett, s az ereszoldalon a megemelt falrészt kis szellőzőablakokkal látták el. így egy ún. félemelet vagy álemelet jött létre. A recens anyagban előforduló félemeletek majdnem mind falazottak, ácsolt félemeletek ma már csak igen ritkán fordulnak elő, A padlástér kiegészítése lakótérré a parasztházaknál A polgár-, parasztpolgár- és kapásházakban a népesség szaporodása és az öröklési jog következtében már a 16, század folyamán egy lakásul szolgáló emelettel bővítették a házat. Olyan településeken, mint Kismarton (Eisenstadt) és Ruszt (Rust), már a barokk korban, a 17-18. században megfigyelhető a lakótér bővülése az emeletes, széles utcai homlokzat kialakulásával. Az emeletessé válás nemcsak a népesség növekedésére, hanem a gazdasági-társadalmi változásokra és a vidék urbanizálódására is visszavezethető.

34 A paraszt- és zsellérházak emeletét főként tárolási célokra használták - ÉszakBurgenlandban leginkább a széna, Dél-Burgenlandban a szemestermény tárolására - és csak részben lakták. A két háború közti időszakban és még inkább a második világháború után egyszerű soros udvarokon és hajlított házaknál is lakótérré alakul a padlás. Ez gyakran fordult elő zselléreknél, kézműveseknél vagy munkásoknál, akiknek nem volt szükségük nagyobb tárolóhelyiségekre, vagy olyan gazdáknál, akik a megváltozott gazdasági helyzet következtében felhagytak az intenzív földműveléssel, s azt csak mellékfoglalkozásként űzve szőlőművelésre specializálódtak. A sorházaknál is kialakulnak városi előképek nyomán a manzárdtetős beépített padlásterek - ez a fejlődés napjainkig tart. A padlásnak lakható padlástérré való beépítése soros udvaroknál ma is gyakran az egyetlen lehetőség arra, hogy a lakóteret bővítsék és az új lakókövetelmények számára alkalmassá tegyék. Több oldalról beépített udvaroknál is sor kerül a tetőtér kiépítésére az új igényeknek megfelelően, a mezőgazdasági tevékenység visszaszorulásának következményeként. Egy példa Felsőlövőből (Oberschützen): mivel a 122. szám alatti három oldalról beépített udvaron álló ház helyiségei egy középiskolai tanár és családja számáraiul szűknek bizonyultak, itt is összekötötték az átépítést a tetőtér lakótérré való kiépítésével. Az egykori első szobából lakószoba lett, a kapuszínt zeneszobává, a gabonáskamrát dolgozószobává alakították. A felső szinten található a gyerekszoba, a hálószoba és a fürdőszoba. 33. Képét Id. SIMON, Franz 1971. 161. 34. A mezővárosi polgárházak vertikális fejlődéséhez Id. MAYER, Vera 1993. 56-58.