Cseri Miklós szerk.: A Nyugat-Dunántúl népi építészete - A Velemben, 1995 május 29-31-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szombathely: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Savaria Múzeum, 1995)

MAYER Vera: A ház- és udvarformák változása Dél-Burgenlandban a 20.században

18. kép. Családi ház meredek hajlásszögű tetővel. Felsőőr (Oberwart). (Fotó: W. KOMZAK 1983). A legtöbb újjáépített egykori parasztházat mindenesetre bécsiek használják időszakos lakásként, vagy helybeli, nem mezőgazdasággal foglalkozó néprétegek lakják. Az idősebb generációnál még erős a hagyományos, földszintes házakhoz való ragaszkodás, s bizonyos idegenkedés figyelhető meg az „emeleten való lakástól". A legutóbbi időben egyre több tetőtérbeépítést látni. Ez a fejlődésvonal az új. hatásosabb hőszigetelő anyagok bevezetésével különösen a fiatal és középkorú generációnál örvend növekvő népszerűségnek. A legtöbb esetben a gyerekszobát, a szülők hálószobáját, és a hozzá tartozó fürdőszobát és WC-t helyezik el az emeleten, míg a földszintet a lakókonyha, a lakószoba, a fürdőszoba és a WC foglalják el. A kétszintes sorház (Széleshomlokzatos ház; Breitfassadenhaus) modern típusa Az 1960-as, 70-es években épült házak már szinte mindig vertikálisan tagoltak. Többnyire kétszintesek, három- vagy négytengelyes ereszoldali utcai homlokzattal, lapos tetővel, egyenesen záródó kapubejárattal, fémből és üvegből készült kapuszárnyakkal. A földszinten a kapu mellett az utcafronton legtöbbször két szoba található nagy ablakokkal, utánuk következik az előtér, a konyha, a fürdőszoba, a WC és egy további szoba. Az emeleten egy további lakóegység található, így a hasznos lakóterület összesen 130 m

2-t tesz ki. A lakóhelyiségekbe az udvari oldalon nyílik a bejárat.