Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
FILEP Antal: Nagytáji egységesség és regionális tagolódás a Kisalföld építő kultúrájában
s meg kell vallanunk, hogy kutatómunkánkat eleve meg is határozták. VARGHA László 1955-től haláláig, folyamatosan segítette rendszeres konzultációival tevékenységemet. (Ethoszára jellemző, hogy tette ezt akkor is, ha a kutatásunk problematikája némileg szemléletileg távol állott tőle.) Számomra alapvető élményt jelentett, hogy 1938-tól keltezett terepmunkájukat több ponton úgy folytathattam, hogy az egykor kutatott objektumaikat azonosíthattam. A múltba hanyatló kultúra romjai vagy visszfényei ezekben villantak fel előttem. Sajnos, egykori közlőik közül még csak elvétve sem találhattam meg bárkit is.* A Kisalföld kutatása kapcsán nem lehet meg nem emlékeznem FÉL Editről, aki a Komárom megyei, csallóközi vizsgálatainak - noha anyaga döntő része elpusztult Budapest ostromában-tanulságaival, tanácsaival ismételten segítségemre volt, megosztotta kocsi, martosi élményeit. Meghatározó volt számomra TÁLASI István irányítása, aki felkeltette bennem a Kisalföld, mint a táji fejlődés típusa iránt az érdeklődésemet. Többünket tudatosan biztatott ennek a sajátos világnak a megismerésére. Arra sarkallt bennünket, hogy e régiót az egész magyar nyelvterület egészében kíséreljük meg elhelyezni, de egyúttal igyekezzünk megragadni azokat a szálakat is, amelyek népi kultúránkat e tájon át a szűkebb és a tágabb Közép-Európához kötik. (KISBÁN Eszter táplálkozás-kutatása, HORVÁTH Terézia viseleti vizsgálódása szorosan kapcsolódott azokhoz a munkákhoz, amelyeket a népi építő kultúrára vonatkozóan végeztem, s amit a későbbi nemzedékek tagjaiként KOCSIS Aranka, NAGY Magdolna, LISZKA József is folytattak.) Külön öröm számunkra, hogy BÍRÓ Ibolya, LACZKOVITS Emőke, ÁCS Anna, KÜCSÁN József vagy PERGER Gyula, Gunda Béla és Újváry Zoltán tanítványaiként ebben a kutatási tematikában önzetlen és segítőkész kollegiális támogatást nyújtottak. *A dolgozat elkészítésének végső szakaszában a szerző elháríthatatlan és váratlan külső ok miatt nem használhatta jegyzetapparátusát, kénytelen annak közzétételéről is lemondani, el kellett tekintsen a megszokott lábjegyzetes hivatkozásoktól, illetve jegyzetbeli mérlegelésektől. A dolgozat alapvető mozzanataival kapcsolatos tényanyag is, és az irodalmi hivatkozások, párhuzamok megtalálhatók a szerző 1959-ben készített egyetemi szakdolgozatában, 1969-ben írott disszertációjában, amelynek kéziratai az illetékes közgyűjteményi helyeken - a szerző előzetes tudtával és egyetértésével - szolgálati használatra közkézen is forogtak. (FILEP Antal: Kisalföldi népi építkezési tanulmányok. Bp. 1959.164 gépelt oldal és 90 fényképtábla, valamint 15 tábla rajz. - A kézirat hozzáférhető a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában és a Xantus János Múzeum adattárában Győrött. Továbbá FILEP Antal: A kisalföldi lakóház morfológiai vizsgálata, 360 gépelt oldal, 26 tábla rajz. - A kézirat hozzáférhető a Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattárában, a MTA Néprajzi Kutatóintézet adattárában, az ELTE Egyetemi Könyvtárában. Mindkét kéziratot a Néprajzi múzeum, illetve a szentendrei Szabadtéri Néprajzi múzeum munkatársai rendszeresen használták, 1963-tól, illetve 1970-től. Az utóbbi kéziratból átdolgozva jelent meg: FILEP Antal: 1973. jelzésű dolgozat.) A szerző az olvasó szíves megértését kéri és köszöni. Kötelességszerűen jelzi is egyúttal, hogy rövidesen tanulmányt tesz közzé a kisalföldi pajtaépítkezésről, az Arrabona sorozatában (a szerző e témát előadásként dolgozta ki 1991 -ben a Timaffy László 75. születésnapjára rendezett tudományos ülésszak alkalmára), illetve a Soproni Levéltár kiadványában az ajtó előtti boltozatokról (gádor, hambit-ambit) kívánna dolgozatot közzétenni. Ezért jelen közlésben ezekről lehetőség szerint csak röviden szólt.
