Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KOTTMAYER Tibor: Század eleji rajzok a Kisalföldről, vázlat Pálos Ede munkásságáról

6. kép. A vásárosfalui „korcsmárosnéról" készített rajz, és egy edvei gémeskút az V. vázlatkönyvből. Eddig az iparművészet, a „díszítő stíl" felől szemléltük Pálos munkásságát. Dolgozataiban szereplő utalásai alapján azonban feltételezhetjük, hogy a Néprajzi Értesítő rendszeres olvasója.

13 Néprajzi Társaság-beli tagságáról nem tudok, azonban valószínűleg az ő munkásságának is köszönhető, hogy „Sebestyén Gyula őnagysága" 1913 májusában tartott előadása után Győrött tervezik a Folklore Fellows ifjúsági tagozatának megalakítását.

14 Nem kizárt, hogy közvetlen kapcsolata van a Malonyay Dezső vezette munkacsoporttal, és rendre olvassa a megjelenő köteteket.

15 Azonban, ha összevetjük dolgozatainak stílusát a díszítőművészeti kötetek szövegeivel, szembetűnik szikárabb, tárgyilagosabb volta. Jó érzékkel jelzi a „lesüllyedt kultúrjavak" meglétét, legyen bár szó a fejkendőkről vagy székekről: „A kézimunkát magát falusi asszonyok varrták ki, de a rajzot Győrött nyomtatták elő. "

16

, illetve:,,. . . de hogy falusi ács ily szép ampír stílusban 13. PÁLOS Ede 1906. 193. utal SZINTE Gábor 1901.; 1905-re. 14. [LENNER Emil] 1913. 143. 15. PÁLOS Ede 1911. 150. A két első MALONYAY-kötetet említi, és az 1922-ben megjelenő utolsóra utal, tehát a tervezetet legalábbis ismerhette. 16. PÁLOS Ede 1911. 172.