Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

KOTTMAYER Tibor: Század eleji rajzok a Kisalföldről, vázlat Pálos Ede munkásságáról

A már két éve nem aktív tanár csendesen élt, rokonok, hozzátartozók nélkül, Győr belvárosában, a Széchenyi tér sarkán. Ha most kinézne ablakán, talán épp Rómer Flóris szobrát látná (3. kép). Haláláról az anyakönyv, s a temetői lajstrom szól: „Rákóczi Ferenc u. 2.; Nőtlen; 52 éves"; VII. parcella, Zs sor, 29. sírhely. A sírt - mivel senki nem váltotta meg - 1950-ben újra kiadták. A továbbiakban felsorolom néprajzi munkásságának mozzanatait. A 1906-os publikáció már gyakorlott gyűjtőre vall. Az indíttatást csak sejthetjük. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Budapesten végzett tanulmányainak idejére esik a milleniumi készülődés, melynek népművészeti vonatkozásai közismertek. Részietes kutatást igényel a budapesti mintarajziskola tantervének vizsgálata. Bizonyos viszont, hogy 1900-tól a rajzszertár évről évre gyarapodik néprajzi tárgyakkal: 1900 hímzett magyar terítő 2 db 3 K 92 fill, magyar ízlésű edény 4 db 5K80 fii. apróbb konyhai felszerelési tárgy 11 db 7 K 20 fii. 1901 facsutora 1 db váza, bögre, pohár 18 db 1902 kalotaszegi varrottas 3 db 1908 mángorló darnói kapu(!) 1915 útszéli kereszt, imazsámollyal (!) A fentiek mellett a szecesszió ihlette mintarajzok is beszerzésre kerülnek, így: HUSZKA Jenő: Magyar ornamentika; GRÓH István: Magyar stílusú rajzminták; GRÓH István: Magyar díszítőművészet; MOLNÁR-FÜLEKI: Magyar rajzminták.

10 Ugyan a tantervben közvetlenül nem jelenik meg, de egyértelmű, hogy a fenti mintalapok és tárgyak az oktatás kellékei, és a kötelező otthon készített rajzok témái gyakorta néprajzi tárgyak. A vázlatkönyvek bejegyzéseiből azt is megtudhatjuk, hogy néhány taníványa elkíséri Pálos Edét gyűjtőútjaira. Azonban maradjunk egyelőre az iskolánál. Egy volt tanítvány jóvoltából az 1906-os közlésben bemutatott darnói kapu modelljéről készült rajz igazolja a fentieket, s egyúttal összeegyeztethető az 1908-as beszerzéssel is.

11 Emellett az önképzőkör pályázatának kiírása is megerősíti azt, hogy Pálos Ede bevezette a tantervbe a népművészetet

12 (4. kép). 10. Az adatok forása [LENNER Emil] 1895-1920. 11. Az ábra Pálos volt tanítványától HEBENSTREIT Nándortól került hozzám, aki több szíves közlésével segítette munkámat. Ezúton köszönöm támogatását. Vö. PÁLOS Ede 1906.164. 12. Az 1906-os önképzőköri pályázat kiírása a következő volt: „Magyar díszítményű műtárgy terveztessék" (Lenner Emil) 1906. 94.