Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

ASKERCZ Éva: Barokk út menti szobrok Északnyugat-Magyarországon

7. kép. Pestisemlék. 1711. Hegykő Különálló típust képviselnek az emlékanyagban a pestisemlékek,

5 nemcsak felállítási szokásuk, de felépítésük miatt is. Általában többalakos művek ezek, melyek felállítását mindig az egész közösség határozta el, rendelte meg. Felállításuk a 17-18. században olyan gyakori és pusztító pestisjárványokkal, többnyire a járványok elmúlásával volt kapcsolatos. A pestistől való félelem vagy a megmenekülés késztette a városi és a falusi közösségeket arra, hogy különféle fogadalmakat tegyenek. Mindezekhez megfelelő biztatást és késztetést kaptak a katolikus egyháztól is, amely a hitélet ilyen megnyilvánulásait a legteljesebb mértékben támogatta. Fönnmaradt egy olyan levél, amely arról ír, hogy egy soproni lakos a pestistől való szabadulás után családjával Máriazellbe zarándokolt.

6 De van olyan adatunk is, amely arról szól, hogy 1714-ben a soproni katolikus közösség a járvány elmúlásával egy ezüst Mária szobrot vitt egy népes búcsús csoporttal a freuenkircheni templomba, hogy háláját lerója.

7 A szándéknak a legszebb szöveges emlékét a hegykői pestisemlék feliratában találhatjuk, amely a következőképpen szól: „Ezt a boldogságot /szűz képet az pes/tis ellen ipitet/tük hogy az uris/ten eltávozta/tván rulunk k/iert az istenek /s : neve örökin / dic/sirtessik, S M K I" (7. kép). 5. ASKERCZ Éva 1973. 149-168. 6. Sopron városi Tanácsjegyzőkönyv 1674. Soproni Állami Levéltár. Lad. 1. fasc. 9. Nr. 373. 7. A soproni Katolikus Konvent számadásai 1714.