Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

ASKERCZ Éva: Barokk út menti szobrok Északnyugat-Magyarországon

1. kép. Piéta. 1720 körül. Hegykő. 2. kép. Mária-oszlop. 18. század közepe. A tanulmányban szereplő fényképfelvételek Fertőszentmiklós ADORJÁN Attila munkái. keresztet jelöl, amelyet a gyilkosságok esetén a tetthelyen volt szokás felállítani. Ilyenkor általában a pillér vagy kereszt testét díszítették reliefekkel, Sopronban levéltári források beszélnek ilyen típusú emlékek felállításáról.

2 Egy 1455. július 30-án kelt oklevélben Pfaff Egyed sérci lakos többek előtt kijelenti, hogy miután Drescher Pál meggyilkolása miatt méltán meg kellett volna őt büntetni, a büntetés elengedése fejében kötelezi magát arra, hogy a gyilkosság színhelyén egy kőkeresztet fog felállítani, valamint egy éven belül elzarándokol Rómába, és 100 font viaszt adományoz a Krisztus teste céh javára. Sajnos a gyilkosság helye az oklevélből nem világos. így a meglevő, e korból származó kőemlékekkel sem tudjuk azonosítani. Ezt a középkori hagyományt látszik folytatni az az emlékanyag, amelynek nagy része a 17., majd a 18. században keletkezett. Az alapfelépítés valószínűleg nem módosult, csak tartalma változott meg és fonódott össze az egyház ellenreformációs tevékenységével. Az egyre inkább szaporodó falusi szoboremlékek a kor szellemének megfelelően a hívek istenfélelmét, a szentek tiszteletét voltak hivatva kifejezni. Területünkön a korai emlékanyagot CSAT2. HÁZI Jenő 1925.