Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

ASKERCZ Éva: Barokk út menti szobrok Északnyugat-Magyarországon

3. kép. Szentháromság-szobor. 1704. 4. kép. Ecce homo - „búsuló Krisztus"-oszlop Röjtökmuzsaj 1650. Nagylozs KAI Endre

3 és AGGHÁZY Mária

4 is összekapcsolja a Nádasdyak hittérítő tevékenységével és adományainak példaszerű hatásával. A szobrok témája teljesen aláhúzza ezt a következtetést. A szobrok egy nagy részének témája a legfontosabb dogmákkal kapcsolatos, aszentháromságoX ábrázolja, vagy az ellenreformáció korai szakaszában meghonosodó és később olyan jellemzővé váló Patrona Hungáriáé gondolat és Mária kultusz jegyében keletkezett (1. kép). Ezt mutatják a Madonna, Immaculata és Piéta szobrok egyaránt (2. kép). De a barokkos gondolkodás megfogalmazásai a szintén gyakori „Smerzensmann"-ok vagy népi néven „búsuló Krisztus"ok is. E hitbuzgalmi jelként is felfogható emlékanyag megformálásában is hasonló a középkori emlékekhez, és élesen elválik a városokban található barokk szobrászati emlékektől. A szobrok mindig valamilyen oszlop vagy pillér fejezetén, mint koronázó csoport jelentek meg, ritkábban kereszt előtt állnak. Az oszlopokat szinte mindig díszítik Krisztus kínzatásának jelvényeivel vagy virág- és indadíszekkel, de a legtöbbször szőlőindákkal. E tisztán a katolicizmussal összefüggő emlékanyag figyelemreméltó együttese a szentháromságszobrok sora. A változatos szentháromság ábrá3. CSATKAI Endre 1954. 4. AGGHÁZY Mária 1959.