Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

TAKÁCS Miklós: Falusi lakóházak és egyéb építmények a Kisalföldön a 10-16. században (Kutatási eredmények és további feladatok.)

14. kép. Aknakemence. Ménfőcsanak-Szeles-dűlő 272. obj. összefüggő lelet (például salak) ilyen kemencék betöltéséből. Azaz nincs olyan adat, amely alapján valamilyen ipari tevékenységgel való összefüggésre gyanakodni lehetne. Azaz a kisalföldi példák is erősítik MÉRI István azon elgondolását, amely szerint e kemencetípus a húsfüstöléssel függhetett össze.

1223 Az aknakemence területi elterjedéséről egyelőre csak annyit lehet megállapítani, hogy az nemcsak a Kisalföldön, hanem a Kárpát-medence keletebbi részein, például a Tiszántúlon is ismert volt. így a fentebb már említett két, Győr környéki autópályás leletmentésen kívül nemcsak a Kisalföld északi felén fekvő Komját (Komjatice, Szlovákia) -Homoky vagy Kavicsbánya (Ôtrkovisko) nevű lelőhelyen adatolható,

123 hanem Tiszalök-Rázomon

124 és Tiszafüred-Morotvapartort

25 is. A két párhuzam közül különösen a tiszalöki fontos, tudománytörténeti okokból: feltárója, MÉRI István ezen objektumok alapján 122a. MÉRI István 1952. 60.; MÉRI István 1963. 273-280. 123. Komját-Kavicsbánya 10/83. obj.: SALKOVSZKY, Peter-VLKOLINSKÁ. lvona1987.137., 4. ábra 1. 124. MÉRI István 1952. 60. 125. LASZLOVSZKY József 1991. 331., 350., 9. kép.