Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön

16. kép. Csapodi alulhajtós szárazmalom alaprajza. BALÁZS György rajza. Kováts József - az 1884. évi iparhatósági rendeletre hivatkozva - már nem kapta meg az engedélyt. Ettől kezdve valószínűleg csak ínséges időkben, háborúk idején őrölhetett lisztet. A „vizesmolnárok" is jelentették, ha búzát őröltek. A vízimalmok is csak úgy tudtak megélni, hogy a molnár „csovarozott", maga ment szekérrel összegyűjteni az őrölnivalót.

39 A csapodi alulhajtós szárazmalom analóg példái elsősorban a Kárpátmedencéből kerültek elő.

40 Első adatunk a Váradolaszi malom, amelyet Gaßner Theofil hites földmérő tervezett, s amelyet a vármegyei deputáció működés közben tüzetesen megvizsgált.

41 Gaßner terve ajánló tervként többfelé eljutott a Kárpát-medencében, ma is több helyen megtalálható.

42 E típus jelentőségét az adja, hogy a plusz áttételi elem, a fekvőtengely beiktatásával kisebb a helyigénye: a forgókő ugyanolyan sebességéhez kevesebb fogszámú „nagykerék" szükséges (17. kép). Ezért kerülhet be ez a típusú malom a telki épületek sorába, ezért nem tűnik szemünkbe az alföldi kerengősátras-malomházas épületforma a kisalföldi kataszteri térképeken. 39. BALÁZS György 1986. 459. 40. FELDHAUS, Franz Maria közöl egy nyugat-európai adatot: 1914. 483. 41. BALÁZS György 1992. 142. 42. BALÁZS György 1992. 141.