Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön

3. kép. A Rába-Rábca köz a szabályozás előtt. (KÁROLYI Zoltán 1973. 182.) Lebenynél torkollott a Mosoni-Dunába.

7 A Csallóköz vízrajzi képe is alapvetően más volt, a Duna a Csallóköz északi területén folyt végig

8 (2. kép). Egyik legkorábbi adatunk vízimalomra vonatkozóan: Szent László király 1090 körül összeíratta a pannonhalmi apátság birtokait, köztük történik említés 7 malomról.

9 MAKKAI László számítása szerint a pannonhalmi adat 8 malma 537 háztartásra jutott,

10 tehát majdnem 80 család jutott egy malomra, ami - ha egyköves malmokról lenne szó, elég magas szám (a korabeli Angliában 40 családra jutott egy pár kő), tehát ha elfogadjuk MAKKAI László számítását, amely szerint nálunk hasonló az arány, két pár köves malmokat kellene feltételeznünk. A pannonhalmi rendtörténet adata szerint a 13. században a parasztok azt követelték az apáttól, hogy vízimalmokat állítson, mert a házi őrlés túl nagy teher számukra. Ez MAKKAI szerint azt jelenti, hogy sokan kézimalmokon, háznál őröltek. Kapuvár-Kistölgyfa Árpád-kori lelőhelyről előkerült töredék malomkövek, formájuk és méreteik szerint kézimalom kövei voltak. Egy telepről, azonos időből kerültek elő, tehát megszokott „háztartási eszközök" voltak. 7. FEKETE Zsigmond 1885. 45-16. 8. PÜSPÖKI NAGY Péter 1985. 63-124. 9. GYÖRFFY György 1966. II. 630. 10. MAKKAI László 1974. 44.