Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön

2. kép. A középkori Csallóköz fontosabb Duna-ágainak vázlata. (PÜSPÖKI NAGY Péter 1985. 98.) Vulka, Ikva, Lajta feleltek meg. Ezeken évszázadokon keresztül működtek malmok Gyirmóton, Pinnyéden, Rábapatonán, Malomsokon stb. Sopron megyében vízimalmok „nem csupán folyókra, patakokra épültek, hanem szinte mindenhová, ahol a víz ereje már a malomkereket elhajtotta. így malmot létesítettek Pusztacsaládon „parányi patakra", . . . Bozon a víztárolóból kifolyó vízre, másutt, mint Nagyhöflányban, Sanct Georgen-ben a faluban fakadó forrás vizére"

6 stb. A Kisalföld vízviszonyait tekintve FEKETE Zsigmond és PÜSPÖKI NAGY Péter egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy az a középkorban jelentősen eltért a mai állapottól az „itt végzett vízrendezési munkálatok miatt". A középkorban az Ikva és a Rábca még nem táplálta a Hanságot, sem a Fertőt, hanem felvéve a Hanság lecsapoló-csatornát, a völgy keleti szélén 6. HORVÁTH Zoltán 1993. 328. 332