Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön

A Kisalföldet leíró munkák mindig kiemelik e nagytáj sokszínűségét: FILEP Antal például „rendkívüli táji tagoltságot" említ.

2 Népi építészetére a szinte napjainkig megmaradt archaikus, középkori eredetű hagyományok és az újabb anyagok, fejlettebb technikai megoldások együttélése jellemző: a Győri-medence, Sokoró területein ma is találunk külsőágasos, szelemenes tetőszerkezetű, „kiugratott kemencés" lakóházakat, ugyanakkor a nagy uradalmak gyakorlatának hatására korán használtak építőanyagként követ, illetve téglát, egyes helyeken a múlt században egy, illetve két állószékes tetőszerkezeteket építettek, korán megjelentek a síkmennyezetes szobák a gazdagon díszített, faragott mestergerendás födémek mellett.

3 Geográfiai adottságai miatt a Kisalföld elsősorban a vízimalmok telepítésének kedvezett. Az 1876. évi statisztikai adatfelvétel, a soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése szerint a Kisalföld három megyéje, valamint Sopron és Győr városok adatai a következők:

4 Sopron Sopron Győr Győr Mosón malmok megye város megye város megye össz. gőzés műmalom 6 3 4 1 6 20 száraz 15 29 - 1 45 szél 4 3 2 5 14 vízi 188 4 275 38 78 583 Vízimalmok A vízimalom címszó két alapvető típust jelöl a Kisalföldön ebben az összeírásban: egyrészt a -tényleges vízimalmot, tehát kisebb folyókon, patakokon épített alul-, derékba-, illetve felülcsapott malmokat és a - hajómalmot, amely nagyobb folyókon, elsősorban a Dunán, annak is mosoni és szigetközi ágán volt általános, de használták a Vágón, egyes adatok szerint a Garamon is.

5 A vízimalom telepítéséhez a folyóvíznek állandó mederben kellett folynia, szilárd, víztől nem szaggatott partvonallal, s minimális vízszintingadozással kellett rendelkeznie. Ezeknek a feltételeknek a Bakonyból érkező kisebb vizek, a Bakonyfolyásként ismertek mellett a Rába, Rábca, Marcal, Repce, 2. FILEP Antal 1980. 202. 3. BALÁZS György 1987. 75. 4. A soproni Kereskedelmi és Iparkamara Jelentései 1876. évre II. rész II. f. 318. 5. HANUSIN, Ján pozsonyi mérnök, malomkutató, valamint FILEP Antal szíves közlése.