Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

FAZEKAS István: Plébániaépület a Kisalföldön a 17-18. században írott források tükrében

PLÉBÁNIAÉPÜLETEK A KISALFÖLDÖN A17-18. SZÁZADBAN ÍROTT FORRÁSOK TÜKRÉBEN FAZEKAS ISTVÁN Hosszabb idő óta foglalkozom a győri egyházmegye katolikus alsópapságával, kutatásaim az alsópapság származásának, iskoláztatásának, műveltségének a feltárását célozták. E vizsgálatok kapcsán kezdtem anyagot gyűjteni plébániaépületekre, és ezt az anyaggyűjtést igyekeztem lehetőségeim szerint tovább bővíteni. Forrásaim gerincét a már többek által használt és kiaknázott vizitációk jelentik. Sajnos az egyházmegye területéről viszonylag kevés 18. századi vizitáció maradt fenn, ezért kénytelen voltam az 1830/31 -es vizitáció idevonatkozó részeit is átnézni.

1 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből nyert adatbázist uradalmi levéltárak anyagából próbáltam gyarapítani, illetve részben átnéztem a Helytartótanács nagy egyházi sorozatainak idevágó köteteit (Cassa parochorum, Pfarr-Topographie), amelyek azonban csekély eredményt hoztak.

2 Sajnos a forrásanyag hiányosságai nem teszik lehetővé, hogy időbeli keresztmetszetet készítsünk a plébániákról, valamint feldolgozásom korlátai közé tartozik, hogy csak írott forrásokat használtam. A vizsgált terület az egyházmegye kisalföldi része, azaz Sopron, Győr, Mosón, Komárom megyék idetartozó területe. A 17. század végén ezen a területen mintegy 120 plébánia működött, ez a szám a 18. század nyolcvanas éveire 200-ra emelkedett. Az egyházlátogatások során a vizitátor figyelmének a vallási élet minden fontos anyagi és lelki vonatkozására ki kellett terjednie, így érthető, hogy e 1 A vizitációk eredetiben a Győri Püspöki Levéltárban találhatók, mikrofilmen MOL Mf 847849., 13327., 21965-67. sz. tekercseken érhető el. A17. századi anyag kiadva BÚZÁS, Josef 1966-69; BÚZÁS, Josef 1971 ; VARGA Imre 1971 ; VARGA Imre 1972 (magyar fordításban). Feldolgozások közül említést érdemel VANYÓ Tihamér 1928; CSÓKA Lajos 1929. Vizitációból származó adat esetében helységet, évet és főesperességet adok meg. 2. Az Esterházy család hercegi ágának Sopron megyei, és a Csákvári ág Komárom és Győr megyei uradalmainak levéltári anyagát használtam (MOL P 108, P 159, P 185). A Casa parochorum győri egyházmegyére vonatkozó anyagát csak kiadásban forgattam, lásd CP3. A Pfarr-Topographie győri egyházmegyés kötete C 109 35. raktári számon.