Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)

DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében

KISS Ákos 1979 Egy nemesi közbirtokosság kúriaépítkezései. Ethnographia XC. 354-379. NAGY, Ludovicus 1828 Notitiae politico-geographico statisticae inclyti Regni Hungáriáé partiumque eidem adnexarum I. Budae PÁLOS Ede 1906 Győrvidék kapufái. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője VII. 161-193. PRAZNOVSZKY Mihály 1981 A Nógrád megyei nemesség lakóviszonyai a XIX. század első felében. A Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve VII. 123-146. Salgótarján SZABAD György 1957 A tata-gesztesi Eszterházy uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest SZASZKÓ István 1989 A középbirtokos nemesség jövedelmi viszonyainak forrásai. (Somogy m.) In: Rendi társadalom-polgári társadalom 2. Kutatás-módszertan. (Szerk.: ERDMANN Gyula) 236-253. Gyula VAJ KAI Aurél 1940 Adatoka Tóköz néprajzához. Dunántúli Szemle VII. 282-296. 1948 A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Budapest VARGHA László 1972 Családi és közösségi hagyomány az építkezésben. Adatok a Vas megyei - nemesbődi - népi építészet történetéhez. Ethnographia LXXXIII. 457-483. VÖRÖS Károly 1955 Egy győri nemes könyvtára a forradalom előtt. (Adalék reformkori általános műveltségünk történetéhez.) Magyar Könyvszemle LXXI. 1-2. 72-87. Wohnhäuser und Wirtschaftsgebäude des Kleinadels im Komitat Gyűr in der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts Die Forscher der volkstümlichen Baukunst betonen schon seit längerer Zeit die Wichtigkeit einer gesellschaftshistorischen Fundierung der Forschung. In meinem Vortrag möchte ich mit neuen Daten über die Wohnungsverhältnisse und über die Typen der Wirtschaftsgebäude der Kleinen Vermögensgruppe des finanziell ziemlich stark differenzierten Adels auf Grund archivarischer Quellen einen Beitrag dazu leisten. 11,6% des ehemaligen Győrer Komitates gehörte zum Adelsstand, die Mehnrheit - 80-90% - waren Armalisten, Predialisten und Curialisten mit wenig Vermögen. Ihre Bautradition wies entscheidende Überschneidungen zu der der Leibeigenen und der Kleinhäusler auf: sie benutzten die gleichen Baumaterialien - Stampfwand, Lehmziegel, Dachkonstruktion mit Gabelpfetten- und Scheerpfetten und Schilfbedeckung -, ihre Häuser waren in Zimmer-Kuche-Kammer/Zimmer gegliedert und meistens mit Scheunen und Schuppen ergänzt. Die Gebäudereihe wurde meistens