Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében
jelenség, miszerint a kocsiszín a nemesi háztartások tartozéka, ha nem is kizárólagosan - amit a fenti pázmándi példa is mutat -, de a történeti Győr megyében is a nemesi gazdaságokat jellemezte. 35 A nem merev választóvonal - kitekintés a birtokos nemesek lakóházaira, gazdasági épületeire Előadásomban adatokkal kívántam szolgálni a nemesi társadalom legkevésbé feltárt, bemutatott rétegeinek építészeti hagyományaihoz, lakó- és gazdasági épületeinek történeti etnográfiai vizsgálatához, szempontokkal hozzájárulni a további kutatásokhoz. E ponton engedtessék meg, újabb kapcsolódások, s egyben erőteljesebb elhatárolódások érzékeltetésére rövid kitekintést tegyek a birtokosokként összeírtak épületegyütteseire. Az ezen kategóriába összeírtak szélsőséges vagyoni állapotait jelzik; a 200 holdas kisbirtokosoktól az 5000 holdas középbirtokos uradalom tulajdonosáig soroltak ide nemeseket, de olykor egyes családok csekélyebb vagyoni állapottal, de „történeti érdemeikre" való tekintettel is a possessionati-k közé vétettek fel. 36 A Pest-Pilis-Solt, 37 Nógrád, 38 és Zala 39 megyei kutatások jelezték; a vagyoni állapot növekedésével a 18-19. században a birtokos, középbirtokos nemesség képviselőit nem szabad automatikusan a szilárdabb építőanyagokból álló, bonyolultabb alaprajzú cúriák tulajdonosaiként betudnunk. Főként a csekélyebb birtokokkal rendelkezők épületei mutatták az egyezéseket. Ők a vagyonosztások során amúgy is könnyebben elszegényedtek, miként az erősebb gazdasággal rendelkező armalista, curialista nemes egy jó házassággal könnyen a birtokosok alsó csoportjaiba kerülhetett. Az egykor tekintélyesebb família leszármazottjának, a bőnyi közbirtokos Laky Lászlónak 1833. évi vagyonösszeírásakor a beltelken egy 13 öl 4 láb x 23 öles, két szobából, egy konyhából, egy kamrából álló lakóházat, azzal egy fedél alá épült rozzant istállóval írtak össze a conscriptorok. A telek keleti részében egy szoba-konyhás épület - valószínű egykor cselédház - állt. 40 1830-ban Cseh-Szombathy István bőnyi közbirtokos Bőnyben, a Bakonyér és a közlegelő közötti belső telkén két szoba, konyha - a benyílóval - tagolású residentionalis ház állt, a hozzá tartozó gazdasági épületekkel; egy lóistálló35. A szekérszín ritkább meglétére mutat Takács István góri jobbágy 1808-ban felvett vagyonösszeírása is. Istállója mellett maga építette, 120 ft-ra becsült szekérszín állt. PFL Guray család levéltára, Inventaria 1808. nov. 6. 36. E rétegek kutatlanságát hiányolta: CSERI Miklós 1989. 269-270. A középbirtokosokra kutatástörténeti áttekintéssel, Tolna megyei kategorizálással: GLÓSZ József 1991. 5-7. 37. KISS Ákos 1979. 354-379. 38. PRAZNOVSZKY Mihály 1981. 203-244. 39. BENDA Gyula 1984. 316-319. 40. GyL árvaügyi ir. No. 240.
