Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében
val, egy új hidassal, sárfalazású disznóóllal, akollal, az ún. „szemház"-za\, ami szintén sárfalazású volt, egy „polyvaszín"-nel, egy fazsindelyes fedésű nagy ököristállóval, s az ehhez épült fészerrel. Egy földpince, két padlásozott, fazsindellyel fedett kamra, és az összeírásokban ritkán feltüntetett tyúkól tartozott még ezen épületegyütteshez. A beltelken kissé távolabb két szoba, konyha osztatú cselédházat jegyeztek fel. 41 A szerény vagyoni állapotú birtokos nemesek közé tartozó Mesterházy László enesei curiális házát 1806-ban 800 ft-ra becsülték. A 3 szoba, 1 konyha, 1 kamra osztatú lakóházat két istálló, egy szekérszín és 1/2 pajta egészítette ki, vele átellenben tyúk- és sertésól épült. Az inventarium készítői megjegyezték; a hosszúház falai, gerendázata jó állapotban vannak, de a tető nagyon romladozott. Mesterházy szétszórt gazdasága 30 tagban elhelyezkedő 91 hold szántóból, 8 tagban fekvő 47 kaszás rétből, a hányban évi 700 kévét adó nádasrészből, 14,5 hold erdőbirtokból állt. 42 Bácsa prediális nemesi község országos nemesei közé tartozó Aranyossy István 1816-ban felvett inventariumában beltelken egy téglából épült, 3 szobából, egy konyhából, 2 kamrából álló lakóházat - ami alatt borospince volt - a hozzá tartozó lóistállóval, rozzant „ridegmarha" akollal, romladozó ökör- és tehénistállóval írtak össze, mint residentionalis házat. A ház felső végében szérűskert volt, rozzant pajtával, amiben 3 db lágyfa-hombár állt búzának, rozsnak, árpának. Az épületek előtt egy kis virágos kertet jegyeztek fel, „ebben egy rozzant tejes kamara és méh ház" állt. Az udvaron kőkút volt. A bácsai határban 47,58 hold szántó, 7 3/4 rend szénát adó rét, Száva prediumban 49 1/2 rend szénát adó rét tartozott a gazdasághoz. Az Öreg-Dunán, a medvéi révnél egy 1626 ft-ra becsült két malomköves hajómalmot bírt. Az ő esete is jól mutatja a földrajzilag szétaprózott nemesi birtokot. Felesége, Hamar Borbála jogán Mindszent pusztán épületes belső telkekkel, jelentős mennyiségű külsőséggel rendelkezett. A mindszenti belső telken 3 szobából, konyhából, 2 kamrából, ökör- és tehénistállóból, birkaszínekből, lóistállóból álló, romladozott épületegyüttese volt. A telek alsó szélén még „puszta", fedél nélkül álló, 2 szobát, 1 konyhát, 1 kamrát formáló düledező falak álltak. Hamar Borbála révén került hozzá Mindszent puszta és a hozzá tartozó prediumok 1/12-ed része, mely utóbbiak közül az egyik legjelentősebb az ún. „Csontosporció" volt. Ennek belső telkén egy szoba-konyha-kamra-istálló tagolású, újonnan épült hosszúház állott, ami a „sár falán puszta fa tetején kivül elkészülve még nincs". Ezeket az épületeket, ingatlanokat lánya, Aranyossy Anna és veje, Rétallér Gábor árendálta. 43 Börtsy Imre koroncói közbirtokos e községben fekvő residentionalis háza 7 szobára, egy konyhára tagozódott, hozzá tartozott 1 db, 8 ló befogadására alkalmas istálló, 1 kocsiszín, 1 pince, illetve az udvaron egy rozzant galambház. Az „épület" nagyrészt „kemény materiálékbul", kisebb része mórtéglá41. GyL árvaügyi ir. No. 224. 42. GyL árvaügyi ir. No. 123. 43. GyL árvaügyi ir. No. 161.
