Cseri Miklós szerk.: A Kisalföld népi építészete - A Győrött 1993. május 24-25-én megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Győr: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Xantus János Muzeum, 1994)
DOMINKOVITS Péter: Kisnemesi lakóházak, gazdasági épületek Győr megyében a 19. század első felében
A kispéci jobbágy, Vincelléi Varga István szoba-konyha-kamra osztatú házához istálló és egy takarmányos szín épült, s a beltelken még egy két rekesztékből álló ól, hidas és pince állott. A megye természetföldrajzi viszonyaiból adódóan úgy a jobbágyok, mint a kisnemesek zöme tetőfedéshez nádat használt, de olykor inkább az ún. peremterületeken vegyes vagy csak zsúpfedéssel is találkozhatunk, miként a pázmándi Dénes família gazdaságáról 1833-ban készített inventarium is mutatja. A 410 ft-ra becsült szobakonyha-kamra és a 26-ra taksált sertés- és tyúkól, kocsiszín zsúppal volt fedve. 32 A nemesi és nem nemesi lakóházak, gazdasági épületek összevetésénél mechanikusan nem mondható ki az, hogy a nemesi lakóházak többosztatúak, gazdasági épületek száma nagyobb, funkciórendszerük differenciáltabb. Az eddigiekben szóltam már a gazdasági épületek nélküli, szerény értékű zsellérházaknak megfelelő kisnemesi lakóépületekről. A vagyonos jobbágygazdaságokat viszonylag nagyszámú épületegyüttes - közte differenciált funkciójú gazdasági épületekkel - jellemezte. Neuhold Sándor sövényházi földesúr két féltelkes jobbágyának 1822-ben felvett vagyonösszeírása is ezt mutatja. Vájsz József két szoba, konyha, kamra osztatú lakását, pincéjével 1235 ft-ra becsülték, 5 istállója, kis színe, sertésóla és egy 685 (!) ft-ot érő pajtája volt. Első és hátsó kapuját bálványok díszítették. Gazdaságának összértéke 3329 ft volt. Arbeter Mátyás egysoros hosszúháza 2 szobából, egy konyhából, 2 kamrából állt, a házhoz pince tartozott. A beltelken még 2 szín, 4 istálló, 2 sertésól alkotta a gazdasági épületek csoportját. Gazdaságának, vagyonának értékét 2892 ft-ra taksálták. 33 Remélhető, hogy a hagyatéki leltárak minél nagyobb számú feltárása, számítógépes elemzése a nemes és nem nemes népesség lakó- és gazdasági épületei közötti különbségekre - legalább tendenciaszerűen - rámutat, illetve az eltéréseket, egyezéseket vagyoni szintekhez is köti. 34 Itt csak jeleznék egy szembetűnő különbséget; az az Észak-Magyarországon megfigyelt 32. PFL Gazdasági Levéltár, úriszéki iratok 1833. 3. cs. No. 94. A tetőszerkezetre, tetőfedésre FILEP Antal 1959. 71-80. lev., 87-92. lev.; FILEP Antal 1969. 176-203. lev.; FILEP Antal 1973. 312-313.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. 51-52 és 61. 33. GyLtvsz. ir 151. cs. No. 730. 34. A hagyatéki leltárak számítógépes elemzésére lásd BENDA Gyula 1992. 383-386. gyakorlati megoldás: BENDA Gyula 1989. 133-160. A Győr megyei Szentmárton mezőváros építkezési hagyományaihoz adatokat ad, forrásokra hívja fel a figyelmet: DOMINKOVITS Péter 1992/Vp. 155-156. Vö. Győr város kőből készült, bonyolultabb alaprajzú nemesi házait, például: GyL árvaügyi ir. No. 206. - Győr-Újvárosban, a Hosszú utcában elhalálozott nemes Stelczer Dániel lakása, 1825. szept. 11., uo. árvaügyi ir. No. 207. - a Győr-Szigetben elhalálozott nemes Nagy József és felesége Csaplár Anna vagyonösszeírása, 1827. ápr. 20. A különböző vagyoni, jogi rétegek, csoportok építkezésénél a mechanikus megállapítások kerülésére hívja fel a figyelmet az alábbi példa is: a Kisalföld peremterületén, az egykori gór-damonyai uradalomban Lukács György felsőszelestei (Vas m.) zsellérnek mórtéglákból épült fel kétosztatú háza, míg Radó József egészhelyes vági jobbágynak szoba-konyhakamra tagolású lakóháza, a hozzá épült ló- és ököristállóval tömésfalú volt. PFL Guray család levéltára, Inventaria Lukács György - 1812. máj. 21., Radó József - 1835. szept. 24.
